Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 10 (207. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP):
3184 gyorsan tudnak reagálni a megváltozott keresletre , és nemcsak gyorsan tudnak reagálni, hanem - különösen a mamutvállalatok, a nagyvállalatok - elegendő kapacitástöbblettel is rendelkeznek ahhoz, hogy ezt megtegyék. A költséginfláció valóban már egy nagyon mélyen elgondolkodtató helyzet Magyarországon, me rt ha azt vesszük, hogy milyen adótartalma van a termékeknek - ne menjünk tovább, mert lehetne egyéb elemeket is nézni , akkor ezen el lehet gondolkodni. Valóban igaz, hogy ha a 25 százalékos áfát, ami szerintem Európában a többi fejlett európai országhoz képest igen magas, valamilyen mértékben csökkentenék - persze a csökkenés mértékét nagyon meg kell rágni, mert van a költségvetésnek egy kiadási oldala is, amit teljesíteni kell , akkor abban a pillanatban már a költséginfláció is enyhülne, mert az adó m int költség beépül a termék árába. Vagy általában nemcsak az áfát kellene csökkenteni, hanem az adókulcsok csökkentése is eredményes lehetne abból... ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Ne haragudjon, hogy közbeszólok, de a témához kellene visszakanyarodnia, a tárg yalt törvényjavaslathoz. DR. TAKÁCS IMRE (MSZP) : Igen. ...abból a szempontból, ha az inflációt csökkentené. A témánál vagyunk, mert a monetáris politikát is érintő kérdésről beszéltünk! Köszönöm. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tehát szeretném kérni ké pviselőtársaimat, hogy a beterjesztett javaslathoz mondják el a véleményüket. Hozzászólásra következik Gidai Erzsébet asszony után Csiha Judit asszony - ő nincs jelen. Veres János úr, úgy látom, szintén nincs jelen. Most következik Takács Imre úr, az MSZP képviselője. Megadom a szót. DR. TAKÁCS IMRE (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az MNBről szóló 4084. számú törvényjavaslat kapcsán igen fontos annak vizsgálata, hogy a javaslat hogyan biztosítja a neves intézmény függetlenségét. Egy jegybank akkor független, ha alapvető feladatát, a monetáris politikát úgy tudja kialakítani és gyakorolni, hogy azt külső szervezetek vagy személyek sem közvetve, sem közvetlenül ne befolyásolhassák. (Az elnöki széket Gyimóthy Géza, az Országgyűlés a lelnöke foglalja el.) A függetlenség azt is megköveteli, hogy ne legyen retorzió akkor, ha a jegybank a személyeknek, szervezeteknek nem tetsző monetáris politikát alakít ki és valósít meg. A törvényjavaslat jogi függetlenséget létrehozhat, de ez önmagában nem biztosítja az MNB vagy a jegybank tényleges függetlenségét. Ebben a kormányzati ciklusban sajnos volt arra példa, hogy a kormány megpróbálta a jegybank elnökének személyét túlzottan bírálni - nagyon finoman fejezem ki magam , ami kedvezőtlen hatást v áltott ki a nemzetközi pénzvilágban. (13.50) A jegybanki függetlenség nem azt jelenti, hogy a nevezett intézmény állam az államban. S ebben egyetértünk, nem lehet a jegybank állam az államban. A függetlenség nem önmagáért való, nem l'art pour l'art függetl enség. A történelem azt igazolja, hogy a jogi és a tényleges jegybanki függetlenséget élvező jegybankok monetáris politikájukkal eredményesebben tudnak tevékenykedni legfontosabb céljuk, a pénzerózió, az infláció csökkentése érdekében. A törvényjavaslat az európai közösségi követelményre hivatkozva megállapítja, hogy a jegybank nem kérhet és nem fogadhat el semmiféle instrukciót a kormányzati szféra intézményeitől a feladatai ellátásával kapcsolatban. Ez helyénvaló megállapítás, de nehezen kerülhető el az, hogy a kormánynak ne legyenek "súgói" a saját, sokszor rövid távú politikai és gazdasági érdekek
