Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 10 (207. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP):
3185 érvényesítése céljából. Ha a jegybank vezetői erős, jó szakmai alapon álló egyéniségek, akkor az úgymond "súgás" hiábavaló. A média vigyázó szeme is segíthet a jegybanki függetlenség megvalósításában. Szakmai berkekben közismert, hogy a személyi, működési és pénzügyi függetlenség igen lényeges a jegybankok számára. Ha ezek közül csak egy függetlenség nem érvényesül, akkor a jegybank nem tekinthető függetlennek. A személyi függetlenség azt igényli, hogy a jegybank összes vezetője biztos szakmai alapon álljon, és döntéseiket semmilyen napi politikai széljárás ne befolyásolja. Ezt a törvényjavaslat önmagában nem képes megvalósítani. A pénzügyi függetlenség megkövete li, hogy a jegybank a működéséhez szükséges különböző forrásokhoz automatikusan jusson hozzá, és ne legyen függőségi viszonyban a központi költségvetéssel. Az előbb már említett működési vagy monetáris függetlenség véleményem szerint a jegybank legfontosab b céljának, az infláció mérséklésének csökkentését jelenti. Az infláció csökkenésének oltárán azonban növekedési célok is sérülhetnek. A pénzerózió csökkenése igen fontos nemzetgazdasági érdek, mert a vágtató inflációnak igen sok negatív hatása van. Az elő bb kettőről már szóltam, de egykettőt még megemlítek. Vágtató inflációban - nem beszélve a hiperinflációról, ami már az infláció csúcsa - a gazdagok gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lesznek, így nő a költségvetés terhe. Vágtató inflációban csökke n a megtakarítás. Az infláció hatására veszítenek a bérből és fizetésből élők, és nyernek a reáljavakkal rendelkezők. Inflációban túlzott mértékűvé válik a készpénzkezelés; azt hiszem, Samuelson mondja, hogy a cipő koptatásának nagy korszaka ez. Az adóalan yok könnyebben kerülnek magasabb adósávba - ezt a magyar adózók is elszenvedhetik. Igen lényeges az is, hogy infláció esetén az árak információs hatása megszűnik - erről már szóltam az előbb, nem akarom részletezni , s az inflációban a vállalkozók rövid t ávú gondolkodásra állnak át, nincs stratégiai fejlesztés, vagy csak igen kevés, így nehéz a szerkezetváltás is. Inflációban igen jelentősek a gazdasági költségek, bizonytalanná válnak a jövőre vonatkozó gazdasági döntések. A tőkebefektetések nagyobb arányb an áramlanak inflációban a pénzügyi szektorba, így kevésbé hatékony az erőforrásallokáció. Ezen tények egyértelműen igazolják, hogy a monetáris politika legfontosabb célja véleményem szerint az árstabilitás megteremtése és biztosítása, de még egyszer hozz áteszem, hogy másoknak is vannak feladatai ezen a területen, nemcsak a jegybanknak. A monetáris politika a pénzkínálat szabályozását és ezzel az antiinflációs politikát jelenti. Direkt eszközei köztudottan a kamat és a kihelyezhető hitel, de indirekt eszkö zei is jól ismertek, a tartalékráta, a refinanszírozási politika, a rediszkontárpolitika, a kamatpolitika, a nyílt piaci műveletek és az úgynevezett erkölcsi ráhatás. Ezekről most nem akarok részletesen szólni, de hozzáteszem, hogy a jegybank bármilyen jó monetáris - ezen belül például bármilyen jó refinanszírozási - politikát folytat, az nem biztos, hogy eredményes az infláció szempontjából. Mert ha például a jegybank a hitelkeretet növeli, akkor természetesen nő a kereskedelmi bank hitelkihelyezési lehet ősége is. Ez igaz, de tények igazolják a nemzetközi gyakorlatban, hogy ezt a politikát a kereskedelmi bankok a különböző bankközi piacokon semlegesíteni tudják. Az előbb említett monetáris eszközök közül a leggyorsabban ható az úgynevezett nyílt piaci műve let, ami az állampapírok adásvételét jelenti, így a pénz mennyisége azonnal megváltozhat. Ezek a monetáris eszközök - mint ahogy mondtam - nem mindig hatékonyak. Az egyik neves közgazdász nagyszerűen fogalmaz, amikor azt mondja - lehet, hogy ezt annak idej én már államtitkár úrnak is mondtam , hogy az állatokat a folyóhoz lehet terelni, de nem lehet őket arra kényszeríteni, hogy igyanak. Magyarul: különböző monetáris eszközökkel hiába próbál a jegybank kedvező helyzetet teremteni a vállalkozók számára azért , hogy pénzhez jussanak, ha a piaci viszonyok olyanok, hogy nem érdemes felvenni ezt a hitelt, akkor nyilván nem teszik meg. Még egy dolgot hadd mondjak. Ha a világ jegybankjainak vagy különböző kereskedelmi bankjainak a tevékenységét megnézzük, azt láthat juk, nem biztos, hogy az alacsony kamatlábbal
