Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 10 (207. szám) - Az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem állami elismeréséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
3176 megkülönböztetést megszünteti, formálisan is megszünteti. Azt gondoljae Lezsák képviselő úr, hogy e bben a tekintetben is, mint sok más tekintetben, vissza akar térni 1945 előttre? És ilyen módon akarja ezt kifejezésre juttatni? Még egyszer mondom: hogy idős úriemberek szeretik ezt a magánéletben használni, hogy idős úriemberek a vitézi rendet újra létre hozzák, és egymást vitézzé avatják, ezt ugyan a törvény ma tiltja, de engem nem zavar, hogy ezt senki nem szankcionálja. Ha ez nekik jólesik, essen nekik jól. Hogy az Országgyűlés a vitézi rendnek pénzt ad, azt már nem tudom elfogadni, ezért sem szavaztam meg a társadalmi szervezeteknek ezt a pénzosztási országgyűlési határozatát, mármint az SZDSZ. De ugyanígy, hogy az állam tegyen olyan gesztusokat, ahol a főnemesi előneveket használja, és hogy Lezsák képviselő úr ezt javasolja, és mint értesültem róla, a kormány ezt támogatja, ezt én nagyon szerencsétlennek tartom. Ez az ország leszokott erről. Leszokott arról, hogy Széchenyit grófnak, Eötvöst bárónak titulálja, és ettől még tudja tisztelni Széchenyit is, meg Eötvöst is. Ha tiszteli Andrássyt, akkor nem az ért tiszteli, mert gróf, hanem azért tiszteli, ami a műve. Miért kell ezt visszahozni, kedves képviselő úr? No, ez a dolog egyik fele. (13.10) Úgyhogy én azt javaslom, hogy Lezsák képviselő úr módosító javaslatát - amennyiben ennél az elnevezésnél marad az Országgyűlés - ne támogassák. Van azonban egy másik javaslatom is. Ez egy kapcsolódó módosító javaslat, amit benyújtottam. Én egyetértek azokkal az ellenzéki képviselőtársaimmal, akik nem helyeslik, hogy önök ezt a német nyelvű egyetemet, német nyelvű int ézményt ilyen módon akarják létrehozni. Azzal egyetértek, hogy ez helytelen. Ugyanakkor helyeslem, jónak tartom, ha Magyarországon létrejön egy posztgraduális társadalomtudományi képzéssel foglalkozó német nyelvű intézmény. Ezt helyeslem, ennek örülök, min t aki mellesleg, magam is egy német nyelvű felsőoktatási intézményben tanít. Szeretném azonban hozzátenni, hogy ennek akkor van értelme - és talán ebben is egyetért velem az államtitkár úr , ha ez az intézmény nemcsak német nyelven oktat, hanem egyszerre válik részévé a magyar és a német akadémiai körnek, ha egyszerre válik részévé a magyarországi felsőoktatásnak és a német nyelvű kultúrkörnek. Gondolom, ebben egyetértünk. Azt gondolom, hogy a névválasztás ebből a szempontból nem a legjobb, enyhén szólva. Az egy külön kérdés megint, hogy kelle egy egyetemet elnevezni valakiről. Ebben a nemzetközi szokások különbözők. Az államtitkár úr ugyanúgy tudja, mint én, hogy az angolszász nyelvterületen ez nem szokás, a magyar meg a német nyelvterületen pedig szokás. (Dr. Pálinkás József bólint.); nem kizárólagos, de azért eléggé általános. Nem nagyon használják, mondjuk, egy német egyetemnek - amikor kívül kerülünk az egyetemen - a megnevezésénél, hogy ez, mondjuk, az én egyetemem, a Goethe Universität Frankfurt, han em általában azt mondják, hogy frankfurti egyetem, de azért a német egyetemeknek általában van egy neve. Ha már viszont van egy neve, akkor a kérdés az, hogy kiről nevezzük el. Azt gondolom - és a német egyetemek többségét tudósokról nevezik el, és nem pol itikusokról; tudományos személyiségekről, és nem politikai személyiségekről - , hogy ez jó. (Dr. Gidai Erzsébet közbeszól.) Igen, tudom, azt mondtam, hogy a többségét, de nem politikus, mint tudja a képviselő asszony. (Dr. Gidai Erzsébet közbeszól.) Úgyhog y én azon gondolkoztam, hogy ha azt akarjuk, hogy ezt az egyetemet a német (Rozgonyi Ernő: Marx Károly, az az igazi!) - Marx Károly egyébként tudós volt (Rozgonyi Ernő: Hát azért mondom!) , nagy tudós, de én ebben az esetben nem ezt javaslom... (Rozgonyi Ernő: De nem volt gróf Marx, ez egy nagy hiba!) Én azon gondolkoztam, hogy mi lenne a jó megnevezés. Ha azt akarjuk, hogy ez az egyetem minél gyorsabban ismertté váljon a német kultúrkörben, és magyar egyetemként váljon ismertté, akkor olyan tudó st, és az egyetem profiljából következően lehetőleg társadalomtudóst kell választanunk, aki egyszerre részese a magyar és a német tudományosságnak. Fejtörésem eredményét a német lexikonok lapozgatása is előmozdította, és
