Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 10 (207. szám) - Az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem állami elismeréséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
3175 Arra kérem önöket, hogy ezt fontolják meg, hogy ne tegyenek olyat, mert nem kicsi a tét, hiszen itt egy iskoláról van szó, hogy beleviszik a partnereiket, de különösen azokat a srácokat, akik, mondjuk, posztgraduális módon beker ülnek egy felsőoktatási intézménybe, valami olyan helyre mennek, ami nincs. Ezt fontolják meg, és ennek alapján döntsenek a továbbiakban, hogy mit támogatnak, és mit nem a módosító indítványokból. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra k övetkezik Bauer Tamás úr, az SZDSZ képviselője. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Én két módosításról szeretnék beszélni. Az egyik: szeretnék hozzászólni Lezsák Sándor képviselő úrnak az 1. és 2. pontban szereplő, a címre és az 1. §ra irányu ló módosító javaslataihoz, amelyek az egyetem megnevezéséről szólnak. A másik módosító javaslat, amelyről beszélni szeretnék, a saját kapcsolódó módosító javaslatom, amelyet szintén az egyetem megnevezésével kapcsolatban - kapcsolódva Lezsák képviselő úr j avaslatához - nyújtottam be. Kezdeném az első kérdéssel, a Lezsákféle módosító javaslattal. Lezsák képviselő úr azt javasolja - és erről ma már itt volt szó , hogy Andrássy Gyula helyett gróf Andrássy Gyula szerepeljen a megnevezésben. Zuschlag képviselő úr azzal érvelt ezzel szemben, hogy nem divat. Én azt hiszem, hogy ennél sokkal súlyosabb kérdésről van szó, és szerintem Lezsák Sándor ezt pontosan tudja. Van ennek a dolognak egy jogi oldala, és van egy érdemi oldala. A dolog jogi oldala az, hogy Magyar országon az 1947. évi IV. törvény, amely ma is hatályban van, tiltja a nemesi előnevek, valamint a vitéz megnevezés használatát. Tiltja! Ezt a törvényt a második világháború végét követően az akkori politikai élet különböző irányainak egyetértésével hozták meg, legalábbis a fontosabb irányainak az egyetértésével. Nem tudom, hogy mit tekintsek abban az időben az MDF elődjének, de azt hiszem, hogy valahol a Kisgazdapárt és az akkori Nemzeti Parasztpárt körül kell keresnem az MDF elődjét. Ők támogatták, mert a kkor a magyar közéletben egy nagyon széles egyetértés volt, ahogy akkor mondták, a bárók, grófok és hercegek világával szakítani kell ennek az országnak, a vitézekével meg aztán különösen. Ezért hozták ezt a törvényt, hogy ezeket az előneveket Magyarország on többé nem lehet használni. Vannak a világnak olyan országai, elsősorban az Egyesült Államok, ahol hasonló törvény létezik, és vannak olyan országok, például Németország, ahol nincs ilyen szabályozás, és ahol szabadon lehet használni ezeket a régről itt maradt előneveket, miközben a mai Németország gyakorlatához ezeknek már semmi közük, ott ez egy hagyomány. Magyarországon azonban ezt törvény tiltja. Kezdeményezheti Lezsák képviselő úr, hogy helyezzék hatályon kívül ezt a törvényt. Én nem szeretném, ha Le zsák képviselő úr ezt kezdeményezné, és még kevésbé szeretném, ha az Országgyűlés ezt megtenné, bár lassan el tudom képzelni, hogy a Fidesznek ez is meg fog tetszeni. De én mégis azt mondanám, hogy először is, ma nem lehet. Én tudom, hogy a magyar közéletb en ez terjed. Még azt is tudom, hogy az új ötezrest az különbözteti meg az elődjétől, hogy azon Széchenyi grófi előnév nélkül szerepelt, a mostanin pedig igen. Sajnos, ez is sérti a hatályos törvényt. Mondhatja azt, hogy kérem szépen, az előnév használatát csak az élő emberek nem használhatják a maguk nevéhez. Ön nem volt képviselőtársa, amikor Bethlen István képviselő volt, akkor ön meg én nem voltunk azok, csak az MDFben voltak együtt. Bethlen István, aki Amerikában sosem használta a gróf előnevét, Német országban és Magyarországon használta. Nem használhatja Magyarországon. Tilos! A dolognak van tehát egy jogi oldala. De van egy politikai oldala is. Indokoltnak tartjae Lezsák Sándor azt, hogy Magyarországon ismét úgy különböztessü k meg az embereket, hogy ki az, aki főnemes, és ki az, aki nem. 1945 után Magyarország úgy döntött, mint az Egyesült Államok vagy Franciaország, hogy ezt a
