Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 14 (187. szám) - A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János):
314 indokolásának az a mondata, hogy "szükséges az is, h ogy a törvényhozás a jogalkalmazás segítségére legyen, ha ezt a tapasztalatok racionálisan indokolják", ez önmagában helyesen utal a törvénymódosítás szükségességére. A módosítani kívánt törvénynek a 8. § (2) bekezdése szerint "egyház minden olyan vallási tevékenység végzése céljából alapítható", vagyis a vallási tevékenység fogalmat használja, de semmiféle utalást nem tartalmaz a vallási jelleg egyetlen elemére sem, és ezért a hatékony jogalkalmazáshoz elengedhetetlen ennek a hiányosságnak a pótlása és val amilyen kapaszkodónak a teremtése a jogalkalmazó számára. A törvényjavaslat a vitatott és a vallásszabadság sérelmét gyanító módosítása valójában csupán az egyházak nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályainak az alkalmazását kísérli meg pontosítani a v allás meghatározásával. A módosítás szerint ugyanis vallásnak olyan világnézet minősül, amely a természetfelettit említi, tanai a valóság egészére irányulnak, az erkölcsöt és az emberi méltóságot nem sértő sajátos magatartáskövetelményekkel az emberi szem élyiség egészét átfogja. A pontosítást tartalmazó módosítást indokolja, hogy a sokat említett globalizáció nemcsak a gazdasági életet gyűri maga alá, hanem igényt tart az áruként és fogyasztóként egyaránt komoly értéket jelentő ember teljességére; a szelle mi életet is alá akarja rendelni az uniformizáló üzleti érdekeknek. A szellemi uralom megszerzése érdekében különféle vallási jellegűnek nevezett közösségeket hoz létre, és a gondolatszabadság változatlan védelme mellett, az ilyen jellegű szervezetek egyhá zi minősítésének kiszűrése érdekében a jogalkalmazó számára egyértelművé, de legalább alkalmazhatóvá kell tenni a vallás, a vallási jelleg fogalmának tartalmi elemeit. A nagy francia filozófus, Jacques Maritain írja egyik tanulmányában: "Az ember két irány ban él: Istennel szemben és az emberek közt. Mint polgár, boldogulni akar, mint lélek, üdvözülni. Mint boldogulni akaró, az állam tagja, mint üdvözülni akaró, az egyházé." Az Istennel szemben élő és üdvözülni kívánó állampolgár joggal igényli, hogy közössé gi vallásgyakorlását az állam jogi eszközeivel védett egyház tagjaként gyakorolja, és csak valódi vallási közösségek minősüljenek állami bejegyzéssel, jogi személyiséggel rendelkező egyháznak. A törvénymódosítás alapján sincs tehát semmi akadálya annak, ho gy "az Isten meghalt!" tételt hirdető ateisták - mint egy negatív istenhitnek minősíthető közösség tagjai - szabadon hirdessék meggyőződésüket, a Nietzsche tiszteletére rendezett összejöveteleiken akár tábortüzet gyújtsanak, azt körültáncolják, akármilyen hőfokú vízben megmerítkezzenek, viszont azért talán mégsem tekinthető hátrányos megkülönböztetésnek, ha egyházként nem veszik őket nyilvántartásba, mert táncolni és fürödni nyilvántartásba vétel nélkül is szabadon lehet a véleményük és gondolataik megvallá sával. Tisztelt Képviselőtársaim! Borúlátó jóslatok hangzottak el a törvényjavaslat elfogadása tárgyában. Én a borúlátó jóslatok ellenére, jól tájékozott optimistaként mégsem vagyok pesszimista; nem azon a tévhiten alapul ez az optimizmusom, mintha azt hin ném, hogy sikerült önöket meggyőzni, ez szerénytelenség lenne, de hiszem azt, hogy azért mégiscsak a gyermekcipőből kinőtt demokráciánknak egy értékes nagykorúsági megnyilvánulása lenne, ha konszenzusra tudnánk jutni ennek a törvényjavaslatnak az ügyében. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból. - Ifj. Hegedűs Loránt és dr. Fodor Gábor tapsol.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Donáth László képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP) : Elnök úr, ez a kétperces? Mert ebbe n az ügyben is szeretnék szólni. ELNÖK (dr. Áder János) : Éppen ön következik szólásra.
