Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 10 (207. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - CSIZMÁR GÁBOR (MSZP):
3128 Az ellátottságra még mindenképpen reagálnék. Tisztelt képviselő úr, higgye el nekem, hogy néhány szakközépiskola messze jobb állapotban van, min t a felsőoktatási intézmények nagy többsége. Messze jobb állapotban van! Sokkal több fejlesztésre fordítható pénzt tudnak összeszedni cégektől, mint az eddig lehetőséghez sem jutó felsőoktatási intézmények. Miért baj az, ha a felsőoktatási intézményeket he lyzetbe hozzuk? Miért baj az, ha mondjuk, a Műszaki Egyetem eszközparkját ilyen módon próbáljuk fejlesztetni? Egyáltalán nem baj! Legutóbb voltunk egy bizottsági ülésen a Műszaki Egyetemen, ott a tanárok, illetve oktatók erősen panaszolták, hogy nem jutnak ilyen forrásokhoz. Végezetül még egyre szeretnék reagálni. Tudjuk jól, hogy a kormányzat - nagyon helyesen , pont azért, hogy a felsőoktatás érdekérvényesítő képességét valamelyest kicsit távol tartsa, csillapítsa, bevezette az 50 százalékos szabályt. Íg y tehát nem a 75 százalékát igényelheti az oda juttatható forrásoknak, hanem csupán 50 százalékát, 37,5 százalékot. Tette ezt azért, hogy így is elejét vegye a későbbi vádaskodásoknak. Mellesleg számításunk szerint így is körülbelül csak 15 százalékot tud majd a felsőoktatás ebből a tortából lecsippenteni magának. (Taps a Fidesz padsoraiból.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Szintén két percre kért viszontválaszra lehetőséget Takács Imre képviselő úr. DR. TAKÁCS IMRE (MSZP) : Nem lesz annyi, elnök úr! Csak a nnyit mondok Sági képviselőtársamnak, hogy egy alapvető közgazdasági dolog az, hogy ha egy régióban fejletlenek a vállalkozások, kevesebb a bér, akkor kevesebb az 1,5 százalék is. Ez egyszeregyje a matematikának. Tehát nyilvánvaló, hogy egy gyengén fejlett településen kevesebb az 1,5 százalék, azaz a szakképzési hozzájárulás összege. A másik: én egy szóval nem mondtam, hogy a felsőoktatást ne "hozzuk helyzetbe" - idézőjelben. Egy szóval nem mondtam! Csak egy hatásvizsgálatra gondoltam, mert én tudok olyan f elsőoktatási intézményekről, amelyek igen jól el vannak látva, és tudok olyanokról is, amelyek kevésbé vannak ellátva. Mivel, mondom, két lovat ültem meg, ismerem a felsőoktatás helyzetét, és tudok olyan középiskolákról, amelyek jól el vannak látva eszközö kkel, de tudok olyanokról is, amelyek igen gyengén. Tehát csupán a hatásvizsgálatról szóltam, semmi másról. Köszönöm. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Felszólalásra megadom a szót Csizmár Gábor képviselő úrnak, MSZP; őt követi majd Vincze László. CSIZMÁR GÁBOR (MSZP) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A közoktatás, azon belül is a szakképzés nem egy olyan rendszer vagy alrendszer, amelyet évente, másfél évente lehet különböző szabályozási lépés ekkel rángatni. Lehet, de természetesen ez a szétziláláshoz vezet. Úgy gondolom, hogy sokkal óvatosabbnak, előrelátóbbnak, végiggondoltabbnak kell lenni a közoktatási intézményrendszert érintő finanszírozási döntéseknél, mint a szakmai kérdésekben. Ott is egyébként illő a megfontoltság és előretekintés, de a finanszírozás esetében, úgy gondolom, különösen így van ez. Az a kormány, amely úgy terjeszti elő az Országgyűlésnek ezt a törvényjavaslatot, hogy még csak a decemberben megfogalmazott törvényalkotási p rogramjában sem szerepel, úgy terjeszti elő, hogy másfél évvel ezelőtt már egyszer sikerült módosítani ezt az egész struktúrát, úgy terjeszti elő, hogy senki nem ért egyet a szakképzés szereplői, a munkaerőpiac legfontosabb tényezői közül egy ilyen törvény javaslattal, úgy terjeszti elő, hogy mindenféle hatásvizsgálattal, számítással, költségvetési kihatással nem számol, nélkülözi ezt, vagy pedig titkolja az Országgyűlés előtt, azt gondolom, az egy felelőtlen kormány. Nem először fordul elő persze, hogy nem teljesíti a kormány
