Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 14 (187. szám) - A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. ISÉPY TAMÁS (Fidesz):
312 parlamenti vitát követik, ki mit képvisel ebben a kérdésben, éppen ezért én nem félek attól, hogy el fognak szabadulni az indulatok, mert a törvénymódosítás , amit a kormány beterjesztett, erre semmiféle alapot nem ad." Ez meglehetősen konfrontatív álláspont ahhoz, hogy ne lehetne számítani arra, a társadalom álláspontjának kialakításához némi segítséget nyújtanak majd, s még goromba jelzők alkalmazásával is e légséges hivatkozási alapot szolgáltathat a kormányelőterjesztés még oly szelídre hangszerelt kritikája is. Egy újabban terjedő szokás szerint az opponálóknak az "istentelenség egyenlő erkölcstelenség" bélyegét juttathatja; figyelmen kívül hagyva a másodi k vatikáni zsinat híres dokumentumának az intését, amely szerint, ha a dolgok keresztény szemlélete egyeseknek valamilyen megoldást ajánl, más hívők ugyanarról a dologról jogosan vélekedhetnek egészen másképpen is. Ellenzéki oldalról néhányan a törvényhozó i szándékot illetően, amely az úgynevezett történelmi egyházak előjogainak viszonossági alapú biztosítására vonatkozik, azzal is indokolták fenntartásaikat, hogy a költségvetési törvényhez benyújtott Sasvárimódosítások e szándékuk felől nem hagynak kétség eket. Hiszen szerzőjük ezeket az érintett egyházakkal és a politikai pártokkal való mindennemű egyeztetés nélkül nyújtotta be, ráadásul a költségvetési törvény részletes vitájának lezárulta után. Tartalmilag pedig a deklaratíve társadalmi szerepük által ke dvezményezett egyházaknak kritériumként a történelmi honosságot és a 40 ezer körül valószínűsített taglétszámot szabta meg, anticipálva a jelenlegi törvényi kezdeményezést, s ez nemigen látszik összefüggésben lenni az egyházak társadalmi szerepvállalásával . A törvénymódosítás társadalmi szükségességét az élet nem látszik igazolni, nincsenek olyan mérvű és típusú visszaélések, amelyek szigorításért kiáltanának, amelyeket a hatályos törvények alapján ne lehetne szankcionálni. Ráadásul az előkészítés szakaszáb an az előterjesztő is tudta még, hogy "a vallásszabadsággal való visszaélés az egyházi státus újraszabályozásával nem oldható meg". A szándékolt változtatások ellentmondanak az EU ajánlásainak, amely óv a hitek értékítéleten alapuló megkülönböztetésétől. E miatt aggályosnak látszik a vallás praktikus szempontú, a bejegyzés szerinti definiálása, az egyházak közötti társadalmi szerepnek megfelelő különbségtétel pedig alkotmányossági szempontból támaszt kétségeket. Nem osztottuk azt a nézetet, hogy a vallás és "álvallás" megkülönböztetésének szándéka állami feladat lenne, s azt sem, hogy a jogi személyiség "adományozása" ne érintené a vallásszabadság és a felekezeti egyenjogúság jogelveit. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a jogi személyiség híján a vallási közösség gyakorlásának joga sérülhet. A szimbolikus státus megvonása sem ártalmatlan intézkedés, az állami értékítélet meglehetősen befolyásoló tényező, értékhierarchiát involvál - ki a különb, ki az igazabb, kinek a léte indokolható a moralitásban , tehát a tanok minősítésére fut ki, azaz hitelvi szempontokat különböztet meg értékük szerint. Az államnak polgáraira kellene bíznia vallási közösségeik szabad megválasztását. A javaslatot általános vitára a szocialista és szabad demokrata képviselők nem tartották alkal masnak. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, a napirendi ajánlás szerinti 1010 perces időkeretben. Természetesen az írásban elő re jelentkezettek kapnak először szót. Ismertetem az első három felszólaló sorrendjét: elsőként Isépy Tamás képviselő úr következik, FideszMagyar Polgári Párt; majd Donáth László, az MSZP részéről; utána pedig Gyimóthy Géza, a Független Kisgazdapárt részé ről. Megadom a szót Isépy Tamás képviselő úrnak. DR. ISÉPY TAMÁS (Fidesz) :
