Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és a kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló 2000. évi CXXXVI. törvény, továbbá a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozó tevékenység szabályairól, a ... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - PERLAKI JENŐ (Fidesz), a napirendi pont előadója:
3110 eljárásjogi státusváltással, szerepváltással összefüggő korlátozó szabály nem alkotmányellenes, lévén hogy a részlege s és időleges jogi képviselet korlátozása olyan szabálynak tekinthető, amelynek a célja éppen a bírói függetlenség védelme, valamint annak az alkotmányos alapjognak a biztosítása, miszerint független és pártatlan bíróság bárki ügyében igazságos ítéletet ho zhasson. A törvény épített valójában az ügyvédi törvényben szereplő, kizárási szabálytól eltérő tartalmú, azzal pusztán rokonítható rendelkezésre, ugyanakkor kétségkívül eltérő vagy részben eltérő szakmai megfontolásokon alapult. Mindemellett pedig, utal r á az Alkotmánybíróság határozata, az indítványozók által megalapozottan támadott szabály az ügyvédi törvényben rögzített szabálynál súlyosabb, a permódosítást országos szinten kizáró akadályt jelent. Az Alkotmánybíróság határozata ugyanakkor rámutatott arr a is, hogy a foglalkozás szabad megválasztásának jogáról és az egyes kizárási szabályok alkotmányosságáról kifejtettek szerint, a támadott rendelkezésben foglalt két évre szolgáló korlátozás a céljához képest aránytalan. Az érintett rendelkezés kapcsán azo nban az Alkotmánybíróság is elismeri: a rendelkezés azonnali megsemmisítésének következményeként az olyan esetekben sem lehetne megtagadni a rendőrhatósági engedély, illetve az igazolvány kiadását, amikor a személyi összefonódás kiküszöbölése végett az ind okolt lenne. Tekintve, hogy az ilyen, a problémát orvosolni hivatott újabb, már alkotmányos szabályozás megszületése időigényes, az Alkotmánybíróság, elismerve az eredeti jogalkotási törekvések helytállóságát, időt engedve egyben az újabb jogalkotási teend ők ellátására, a törvény 4. §ának (4) bekezdésében írt rendelkezés megsemmisítését csupán 2001. június 30ai hatállyal mondta ki. Bizonyossá vált ugyanakkor, hogy a törvénynek az Alkotmánybíróság által megsemmisített 4. §a (4) bekezdése helyébe az alkotm ányos követelményeket maradéktalanul kielégítő, mindemellett pedig az eredeti jogalkotási törekvéseket is érvényesíteni hivatott, az Alkotmánybíróság által is szükségesnek, célszerűnek elismert új szabály végül is nem illeszthető. A megsemmisített rendelke zések között szereplő másik, a Személy- és Vagyonvédelmi Magánnyomozói Kamaráról szóló törvény 48. § (3) bekezdésében rögzített rendelkezés pedig arról szól, hogy a törvény az általa hatályon kívül helyezett, ugyancsak a vállalkozás keretében végzett szemé ly- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenységet szabályozó jogszabályok alapján megszerzett jogokat nem érinti. Kinyilvánította, hogy a jogelőd jogszabályok alapján szerzett jogok védelme valóban indokolt, amelynek szellemében született meg végül is a 48. § (3) bekezdésében írott szabály, de ha ez a jogalanyok tartós megkülönböztetését eredményezi, úgy a védelem alkotmányellenessé válik. A törvény 48. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés általánossága egyrészt a jogalkalmazói jogbizonytalanság f orrása, másrészt az összeférhetetlenségi szabályok sorában megfogalmazott, a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai számára tulajdonszerzési tilalmat, illetve bizonyos tisztségek betöltését megtiltó 1. § (4) bekezdésének vonatkozá sában diszkriminatív. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor, utat engedve az alkotmányos elvekkel összhangban lévő, újabb jogalkotási lépéseknek, 2001. június 30ai hatállyal semmisíti meg a hivatkozott rendelkezést, azzal az indoklással, miszerint a szerzett jog ok védelmét az érintett kontextusban bizonyos körben és átmenetileg látja indokoltnak. Tisztelt Ház! Az alábbi normaszövegjavaslatok e vizsgálódás eredményeként születtek meg. A törvényjavaslat 20/A. §ában írt egyes rendelkezések indokai a következők. A (2) bekezdés módosítását valójában nem az Alkotmánybíróság döntése, hanem a büntetőpolitikai érdekeket veszélyeztető jogalkalmazás, elsősorban pedig a magánnyomozói igazolványok kiadásának a gyakorlatában megmutatkozó számos visszásság tette indokolttá. A jelenlegi jogszabályokat kiegészítő rendelkezés ugyanakkor, megszüntetve végre a jogalkalmazás anomáliáit, kétségtelenné tenné a rendőrhatósági igazolvány kiadására jogosult hatóság számára: a nyomozóhatósági jogkörrel rendelkező szervezet hivatásos állomá nyú tagjai
