Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SZANYI TIBOR (MSZP):
3093 Amikor Európanapot említettem, akkor általában az ünnepi szónoklatok alkalmával - mert ezekben a napokban azért hál' istennek volt alkalmam néhányat meghallgatni - szinte mindegyik ünnepi szónok elmondja, hogy az Európai Unió, az Európai Unió bővülése egyben Európa úrjaegyesülése is. Azt gondolom, ez a bővülési folyamat számunkra ezen túl még egy további esélyt is hordoz, ez pedig úgy hangzik röviden, hogy a magyarság újraegyesülésének esélye. Ezt az esélyt nem szabad kockáztatnunk, hiszen amit Trianon után nyolcvan éven át nem tudtunk elérni - mert lássuk be, hogy ez alatt a nyolcvan év alatt a határainkon túl élő magyarságért nagyonnagyonnagyon kev eset tudtunk tenni, szinte semmit, még így is mondhatnám, sőt talán még azt is mondom, hogy vannak tapasztalataink arról, hogy amikor tettünk valami nagyon keveset, az milyen nagyot tud visszaütni , nos, azt gondolom, ilyen körülmények között, amikor karn yújtásnyira van tőlünk Európa bővülése, 51015 éves horizontok látszanak ma már itt ebben a térségben, tisztelt hölgyeim és uraim, ezeket az esélyeket rongálni nem szabad. Én a magam részéről feltétlen előrébbvalónak tartom azt, hogy az európai uniós miel őbbi és minél kedvezőbb feltételekkel történő becsatlakozásunk megtörténjen, mint azt, hogy bármilyen jóakarat által vezérelt, elhamarkodott intézkedésekkel ezt az esélyt kockáztassuk. Ha erre a törvényre ránézek - noha most egy kicsit a magam nevében besz élek, habár amikor azt mondom, hogy a magam nevében beszélek, akkor nem kis mértékben támaszkodom arra, hogy a fogadóóráimon mi mindent mondtak nekem a különböző választópolgárok, akik egyébként nem mondhatnám, hogy egyöntetűen lelkesednek ezért a törvényé rt , és ennek a törvénynek a tartalmát egy picit is átgondolom, akkor a magam nevében azt mondom, hogy ez tulajdonképpen azért egy vakrepülés. Hiányzik belőle nekem a fokozatosság, egyszerre akarunk bevezetni olyan technikákat, amelyeket még soha, talán m ég az is lehet, hogy sehol ki nem próbáltak, de semmiképpen nem ilyen körülmények között; és vakrepülés abból a szempontból is, hogy kicsit mintha a magyar kormányzat süket lenne a kívülről jövő hangokra. Nem véletlen, hogy azt a kérdést, amit mi ma itt tá rgyalunk, érintette Romano Prodi is legutóbbi magyarországi látogatása alkalmával. Nagyon helyesnek tekintette azt, hogy Magyarország aggódik a határain túl élő magyarok sorsáért, azonban azt is hozzátette, hogy azt is nagy örömmel venné, ha a Magyarország on élő kisebbségek sorsáért is ugyanilyen lelkes aggodalmat tanúsítana a magyar kormány. Romano Prodi, Európából, még azt is üzente, hogy az Európai Unióban az a fogalom, hogy "többség", nem is létezik, az Európai Unió önmagában kisebbségek uniója. Ha ebbő l a gondolatkörből nézzük ezt a törvénytervezet, akkor bizony nagyonnagyon óvatosan kell eljárnunk. Amikor egyébként a miniszterelnök urat nem is olyan régen itt a parlamentben felszólaló képviselők szembesítették azzal, hogy azért érdemes lenne az európa i hangokra odafigyelni, a miniszterelnök úr annyival intézte el a dolgot, hogy hát messziről jött ember véleménye... Én azért azt gondolom, hogy sem az Európai Bizottság elnöke, sem pedig a szomszédos országok vezetői nem marslakók, ők is itt vannak, Budap esttől egyórányikétórányi távolságra - mert repülővel ez ennyi , és ilyen körülmények között látják, érzik, hogy mi folyik. Ennek a törvénytervezetnek a jelenlegi legnagyobb problémája az, hogy a fő céljait nemigen látszik elérni. Egyrészt ezzel a törvén nyel az a szándék, hogy a határokon túl élő magyarságot a lakóhelyükön maradásra tudjuk ösztönözni, ehhez képest az igénybe vehető kedvezmények döntő hányada magyarországi igénybevételt jelent. A törvény számos pontján felmerül a diszkrimináció problematik ája, illetve lássuk be, a költségvetési kihatásokra is maximum nagyságrendi becsléseink vannak. Arról nem is beszélve, hogy maga a törvény számos olyan többletjogot biztosít a határon túli magyarok számára, mint amelyeket magyar állampolgárok élvezhetnek. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Ilyen körülmények között azt javaslom, hogy noha a Magyar Szocialista Párt is és jómagam is szeretnénk a tényleges és alapvető törekvéseket támogatni, azt javaslom, fontoljuk meg a fokozatosság lehetőségét, és adott esetben bizonyos kedvezményeknél időszakaszokat lehet beépíteni az életbe léptetéshez. Ne rontsunk ajtóstul a házba, mert azzal adott esetben gond lehet, és ami a legfontosabb - nagyon szeretném, ha a kormányoldal ezt meg tudná
