Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SOLYMOSI JÓZSEF (MSZP):
3091 szerint támogat om, illetve támogatni fogom e törvényt, amely összhangban van a Magyar Szocialista Párt véleményével. Néhány területen azonban én is átgondolást javaslok, e területekre konkrétan is ki fogok térni, de még mielőtt ezt megtenném, egy kicsit érzelmi oldalról is szeretném megközelíteni e törvényt, annál is inkább, mert ennek oka is van. Nevezetesen, az oka az, hogy én egy olyan környezetben élek, ahol e törvény hiányával, létével vagy nemlétével évtizedeken keresztül nap mint nap találkoztunk, és találkozunk je lenleg is. Nevezetesen, én Tolna megyében, a Völgységben, Bonyhádon élek, ugyanúgy, mint Potápi képviselő úr, aki az előbb már hozzászólt e törvénytervezethez. Lehet, hogy azért, mert mi egy ilyen környezetben élünk, sok mindent másképp látunk, mint azok, akik az ország más részén élnek. E térségben a történelem nagyon érdekes dolgokat produkált, különösen a második világháború utáni időszakban. Ebben a Házban is szó esett már arról, hogy ebben az időszakban történt eléggé szégyenletes módon az ott élő néme t ajkú lakosság erőszakos kitelepítése, majd ezt követően ugyanebben a környezetben a Bukovinából érkezett és átmenetileg Bácskában letelepedett székelyek szinte egy éjszaka alatt történő elmenekülése. A beneši dekrétum kapcsán a Felvidékről is ebben az id őszakban telepítettek ide magyar embereket. (23.20) Úgyhogy a környezetünk szinte napi jellegű kapcsolatban volt és van Romániával, Jugoszláviával a bácskai menekülés kapcsán, illetve a szlovák területekkel úgyszintén. Ezek a lakossági mozgások azt eredmén yezték, hogy családok szakadtak szét, rokonok szakadtak el egymástól, sokan otthagyták a szülőföldjüket, és az érintettek a következő években próbálták valamilyen formában keresni a kapcsolatot. De ez a kapcsolattartás, kapcsolatépítés, kapcsolatteremtés n em volt egyszerű a múltban sem. Az utóbbi időben javult ez a helyzet. Magyarországról korábban is könnyebb volt a kapcsolatot kiépíteni, könnyebb, mint külföldről Magyarországra. Sokszor politikai okok és nagyon sokszor anyagi okok is közrejátszottak abban , hogy ezek a kapcsolatok eléggé nehezen tudtak működőképesek lenni. Nap mint nap láttuk azt, hogy milyen megélhetési gondok jelentkeztek a nem irigylésre méltó helyzetben lévő, szomszédos államokban élő magyaroknál, milyen nehezen, következetesen harcolta k és harcolnak jelenleg is a magyar nyelv használatáért, az oktatásért, a helységnevekért és a politikai pozíciókért. S a napi kapcsolataink során sokszor megfogalmazták, hogy könnyű nekünk, akik a határokon belül élünk, de próbálnánk mi az ő helyükben len ni. Megfogalmazták: elvárnák, hogy a magyar állam a lehetőségeihez mérten kicsit nagyobb segítséget adjon a határokon túl élő magyarok számára. Az utóbbi időben különösen erősen fogalmazódnak meg ezek a kérdések, miután Magyarország, örvendetes módon, köze ledik az európai uniós csatlakozáshoz. Ugyanakkor tudják a határon túl élő magyarok is, hogy a schengeni egyezmény kapcsán azért sok minden megnehezülhet abban az esetben, ha Magyarország tag lesz az Európai Unióban. Tehát ezzel a törvénnyel a problémák me goldásának bizonyos vonatkozásban talán elejét lehet venni. A megoldás valószínűleg az európai uniós csatlakozás lesz, de tudjuk, hogy néhány szomszédos államban erre remélhetőleg tovább kell várni, mint Magyarországnak. Összefoglalva: szeretném elmondani, hogy a Magyar Szocialista Párt támogatni fogja ezt a törvényt. Mint ahogy már többen megfogalmaztuk, történelmi felelősségünknek is tekintjük, hogy segítsünk ott, ahol tudunk. Fontos, szükséges a törvény, a szülőföldön való megélhetést kell hogy szorgalma zza. Az eddigi hozzászólásokból és a törvényből is az tűnik ki, hogy a törvény ezt sugallja. Fontos, hogy a határon túl élők számára úgy legyen ennek kedvező hatása, hogy ne sértse a határon belül élők érdekeit. Azt hiszem, nem is sérti a határon belül élő k érdekeit, de politikai felelősségünk, hogy ennek megfelelő tájékoztatást próbáljunk a magyar közvélemény számára eljuttatni. A közvélemény számára nagyon pontos költségvetési kihatást, elemző anyagot is el kell
