Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
3070 ehhez hozzájárulunk, és így elő tudjuk segíten i a térség általános stabilizálódását és Magyarország csatlakozását az Európai Unióhoz, miközben nemzeti önbecsülésünket is megőrizzük. Ezek után röviden néhány szót a kérdés nemzetközi vonatkozásairól. Eddigi tapasztalataim alapján úgy látom, hogy a nemze tközi jogi követelményekkel összhangban lévőnek lehet tekinteni ezt a törvényt, amely nem sérti más országok szuverén jogait. A másik dolog: nem lenne szükség rá, ha a szomszédos országokban élő magyarok szellemiekben és anyagiakban nem szorulnának rá az a nyaország támogatására. Az utódállamokban ugyanis nem történt egyetlen nagy horderejű, mondjuk úgy, stratégiai intézkedés, amely gyökeresen javította vagy körültekintően rendezte volna a magyarság helyzetét az elmúlt nyolc évtized alatt. Ezért indokolatlan nak tartom a szlovák és a román kormányfő fenntartásainak hangoztatását, különösen addig, amíg Szlovákiában érvényben vannak a Benešféle dekrétumok, vagy amíg Romániában nincs magyar egyetem, amíg a magyar egyházi javakat nem szolgáltatják vissza, és így tovább. Gondolom, most az zavarja őket, hogy még nincs is meg a törvény, a Magyar Országgyűlés még el sem fogadta, csak a híre terjedt el, máris felértékelődött a szomszédos országokban a magyarsághoz való tartozás - ez már egyfajta kis eredmény. Ez a törv ény, illetve a munkálkodásunk ilyen irányban véget vethet az asszimilációnak, vagy legalábbis lefékezheti azt, megakadályozhatja a magyarság apadását és elvándorlását. Úgy gondolom, az Európai Uniónak sem okozhat gondot ez a törvényjavaslat, illetve ennek a törvénynek az elfogadása. És fontos számomra, gondolom, valamennyiünk számára, hogy az érintettek, a határon túli magyarok szervezetei támogatják a törvényjavaslatot, és élni kívánnak az általa adott lehetőségekkel. Azért is tennünk kell, hogy az anyaors zág lakossága, az itthoniak tudják: erősíteni kell nemzetünket az összefogás révén, illetve ezáltal javulnak lehetőségeink a nemzetközi színtéren, Európában, szélesebb értelemben a nemzetközi színtéren, de különösen KeletKözépEurópában. Végül annyit: ne higgye senki, hogy a nemzet mint kategória gyorsan el fog tűnni a színtérről a globalizálódó világban! A nemzet, a nemzeti keretek és a regionális integráció nyújthat védelmet a globalizáció káros hatásaival szemben, és jobban tudunk az előnyeivel élni, ho gyha így gondolkodunk és erősítjük a nemzeti összefogásunkat. Én tehát támogatom a törvényjavaslatot, meg fogom szavazni. Nyilvánvalóan lesznek módosító javaslatok, úgy gondolom, hogy azokat is körültekintően kell kezelnünk. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Surján László úr, a Fidesz képviselője. DR. SURJÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az úgynevezett státustörvény általános vitájában lényegileg három gondolatot s zeretnék elmondani, aztán néhány apróbb megjegyzést tenni. Először arról lesz szó - kissé elméleti megközelítésben , hogy kik ennek a törvénynek az alanyai, azután az egészségügyi vonatkozásokat taglalom, végül arról szólok, hogy kiknek az érdekét szolgál ja, kinek jó igazán ez a törvény. Az emberi természetbe mélyen bele van égetve az egymás iránti felelősség, a szeretet a keresztény kultúra lényege, de vallástörténész legyen a talpán, aki képes lenne egy olyan vallást felmutatni, ahol semmilyen mértékben nem fordul elő ez a gondolat, sőt a francia forradalom, ami igazán nem tekinthető valami vallási intézménynek, a zászlajára tűzte a testvériességet. Tehát valami nagyon mélyen belénk égetett gondolatról van szó, és a XX. század tragikus történelmi hozadéka rámutatott arra, hogy ez a másik ember iránti felelősségünk egyetemes kell legyen, abból nem szorítható ki senki. De amikor ennek az egyetemességnek a fontosságát hangoztatom, egyben melléje kell tenni azt is, hogy az emberi kapcsolatok sok koncentrikus k ört alkotnak; a családtagok, a rokonok, a barátok, a településen lakók, az ország lakói, a régiók és az egész Föld koncentrikus
