Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz):
3065 Sok sz ó esett itt a nemzetközi példákról, Lezsák Sándor és Potápi képviselő úr is sokat hivatkozott rájuk. Lássunk világosan! Itt három különböző dolog van. Az egyik dolog, amikor a külföldön élő nemzetiségieknek könnyen vagy automatikusan adnak állampolgárságot . Ez a német, az izraeli és bizonyos tekintetben a horvát eset, ahol kettős állampolgárság van. Egy másik eset az, amikor a kulturálisan közel álló más államok valamennyi állampolgára kap bizonyos kedvezményeket. Ez a spanyol, portugál eset, de nem nemzeti ségi alapon adják a kedvezményeket. És csak a harmadik változat az, ami a magyarra emlékezetet, ez a lengyel, a szlovák, a görög és a román eset. Én nem Szlovákiát, Görögországot, Romániát és Lengyelországot tekinteném ebben az egész összefüggésrendszerben példaképnek, hanem az általam korábban már idézett svéd, finn, olasz, osztrák példát. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Nagy Gábor Tamás úr, a Fidesz képviselője. Megadom a szót. DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Én szeretném ott folytatni, ahol Balczó képviselőtársam abbahagyta, nevezetesen, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat az első lépés egy olyan határ okon átívelő nemzetegyesítésnek, amelyet a polgári kormány a zászlójára tűzött. Azt gondolom, hogy az első lépés szinte a legfontosabb lépés, és éppen itt az ideje annak, hogy végre megtörténjen ez az első lépés, amely egybefűzi a nemzetet a törvényhozás, az Országgyűlés által jóváhagyott jogalkotási termék vagy egy jogalkotási aktus által is és jelképesen is. Összefűzi azokat a nemzettesteket, amelyeket nem felejthet el az anyaország. Éppen emiatt a törvényjavaslat célja az, hogy a külhoni magyarság szülőf öldön való boldogulását segítse elő úgy, hogy Magyarországon ad különböző kedvezményeket a határon túli magyaroknak. És reményeim szerint a törvény társadalmi hatása a szomszédos államokban élő magyarság és az anyaország közötti kapcsolatok és együttműködé s erősödése lesz. A törvénytervezet megalkotása az 1999 óta ülésező MÁÉRT szakbizottságok koordináló munkájával folyt, akik kapcsolatot jelentettek a nemzeti kisebbségek és az anyaországi államigazgatás között. Így a törvénytervezet alanyainak meghallgatás ával, véleményezésével, valamint a szociális kedvezmények terén a MÁÉRT egészségügyi és szociális szakbizottságának teljes egyetértésével született meg a törvénytervezet most vitatásra kerülő ajánlása. Ez a határokon túli magyar szervezeteken túl az összes magyar parlamenti párt képviseletét is jelentette. Tudjuk jól, hogy a törvény jelenlegi tervezete egy alapkonstrukció, egy keret, amely további folyamatos szakmai egyeztetések útján kerül bővítésre, és ezekkel a bővítésekkel is elő kívánjuk segíteni a hat áron kívüli magyar nemzeti közösségek létszámbeli, kulturális és gazdasági fejlődését, valamint nemzeti azonosságtudatuk erősödését. (21.10) Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásomban a külhoni magyarság számára nyújtandó munkavállalási és szociális kedve zményekről szeretnék beszélni. Mivel tapasztalataim szerint a határon túli munkavállalók általában szezonális munkavégzésre érkeznek Magyarországra, a magyar igazolvánnyal rendelkezők számára évente három hónapig biztosít alanyi jogon munkavállalást a terv ezet. Nem gondolom, hogy még egyszer el kell mondani, sokszor hallottuk már, hogy a magyar igazolvány több lesz annál birtokosai, tulajdonosai számára, mint amennyit a joghatálya Magyarországon jelenteni fog. Ez a magyar igazolvány is egy jelkép, egy szimb ólum a nemzet egységéről. De visszatérve a munkavállalás kérdésére: a jövőben kiadásra kerülő munkavállalási engedélyek hozzásegítenek ahhoz, hogy csökkenjen az illegálisan foglalkoztatott, határon túli munkavállalók száma. Jövedelmük törvényessé válhat, a magyar állam számára ez adóbevételt is jelenthet. A legális
