Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz):
3066 munkavállalás által csökken a munkavállalók kiszolgáltatottsága, mert az illető a munkájáért nem kaphat kevesebbet, mint a törvény által garantált minimálbér. A magyarországi munkavállalás esetén a munkavállaló köteles egészségbiztosítást és nyugdíjjárulékot fizetni, s e befizetés alapján jogosult egészségügyi és nyugdíjellátásra. Jelenleg már folynak egy tárcaközi bizottságban azok az előkészítő munkálatok, amelyek egy, sajátosan a státustörvényh ez illeszkedő biztosítási rendszer felállítását célozzák. Ilyen szabályozásra Európa számos országában van példa. Gondoljanak itt tisztelt képviselőtársaim a német szabályozásra, ahol a migráns munkavállalók külön biztosítási rendszerbe fizetik hozzájárulá saikat, amely az állampolgárokétól eltérő, de szabályozott ellátási formát jelent. A szomszédos államokban élő magyarság egészségügyi ellátása különböző okokból elmarad a magyarországi színvonaltól, azonban a törvény lehetőséget nyújt arra, hogy a határon túli magyarok a bárki által önköltségen igénybe vehető szolgáltatás díját a szolgáltatás előtt pályázat útján visszaigényelhessék. Magyarországi tartózkodás esetén azonnali sürgősségi ellátást igénylő személy a kétoldalú szociális egyezmények rendelkezései szerint jogosult ellátásra. A megfelelő szintű egészségügyi szolgáltatások szülőföldön való igénybevételére nyújt lehetőséget az ökumenikus keretek között egyházi közreműködéssel létrehozható úgynevezett egészségügyi centrumok rendszere, s ez a rendszer k özreműködhet a szomszédos országokban élő magyarok munkavállalási engedélyének feltételét képező munkaalkalmassági vizsgálatok elvégzésében is, valamint hiánypótló szolgáltatásai által az otthonmaradást is elősegítheti. Szeretném hangsúlyozni, hogy a magya r igazolvány által vagy alapján igényelhető szociális kedvezmények nem érintik a továbbra is hatályos kétoldalú egyezmények által biztosított jogokat, amelyek számos országgal, például Szlovákiával is fennállnak. A napokban lép hatályba az a Romániával meg kötött kétoldalú foglalkoztatási egyezmény, amely szabályozza a féléves szezonális munkavégzést, illetve a gyakornokcsere lehetőségét. Természetesen ezek az egyezmények nem a magyar nemzethez tartozás alapján teremtenek szabályozott jogi lehetőségeket, han em a magyar, illetve a román állampolgárság alapján, és így jól kiegészítik a státustörvény kereteit. A határon túli családtámogatási rendszer célja egybeesik a törvény alapcéljával, nevezetesen, hogy a magyar közösség szülőföldön való boldogulását segítse elő. A határon túli családok nevelési, oktatási támogatásért folyamodhatnak, ha legalább két, saját háztartásban élő gyermek taníttatásáról magyar nyelvű óvodában, illetve oktatási intézményben gondoskodnak. És azt is hallottuk az előbb, hogy ez nagyon je lentős támogatás, amely, úgy érezzük, a magyar nyelv, a magyar identitás megőrzéséhez, ápolásához nagyon nagy segítséget fog jelenteni. Úgyszintén ezt a célt szolgálja a törvény munkahelyteremtésre vonatkozó támogatási rendszere is. A határon túli magyar p edagógusok továbbképzésének támogatása, mely magába foglalja a szállásköltség, az útiköltség megtérítését, valamint a beiratkozáshoz való hozzájárulást, azt segíti elő, hogy az újonnan létrejövő tagozatokon, iskolákban, egyetemi fakultásokon helyi és megfe lelően képzett tanárokkal tölthessék be az újonnan létesülő állásokat. A nyereségérdekelt gazdálkodó szervezetek támogatásával szintén a helyben maradás elősegítése a cél. Ilyen támogatásra újság, folyóirat, könyvkiadó is pályázhat és mindazok a szervezete k, amelyeknek célja a magyar nyelv, a kultúra ápolása, a népművészet, az ipar, a falusi turizmus, hogy csak a leglényegesebb pontokat említsem. A magyar munkaerőpiac számára nem jelent fenyegetést a megnövekedő munkavállalási lehetőség, éppen ellenkezőleg. Egyes területeken nem a munkanélküliség, hanem a munkáskéz hiánya okoz feszültséget, vagy más szavakkal: a Magyarországon tapasztalható strukturális munkanélküliség megfelelő munkaerőutánpótlást igényel. Utalhatnék a miniszterelnök úrnak a Gazdasági Taná cs legutóbbi csúcstalálkozóján elmondott felvetésére is, amely szerint a hazai gazdasági növekedés előbbutóbb csak külföldről kiegészített munkaerővel tartható fenn. A törvényjavaslatról beszélve ezeket az összefüggéseket is figyelembe kell venni. Amennyi ben szabályozott és átlátható keretek között oldjuk meg a határokon túli magyarok munkavállalását, az
