Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
3064 tartozás tekintetében, hiszen vállalja a szabad identitásválasztást, az írásban történő ny ilatkozatot, valamint a magyar nyelv ismeretét. Én abban bízom, hogy ha bizonyos százalékban a kedvezményekkel élve határon túli, nem a magyar nemzethez tartozók is élnek majd ezekkel a lehetőségekkel, talán itt, az anyaországban el tudjuk azt mondani, hog y igen, lehet, hogy ilyen szomszéd államokbeli polgárok is vannak, de ez volt az egyetlen megoldás, és el tudjuk azt érni, hogy ne mondják azt, miért adunk kedvezményeket adóforintjainkból ukránnak, románnak. Igen, legyen a magyarság vállalása előny, legye n szabad identitásválasztás, de akkor természetesen mindnyájan ennek szellemében igyekezzünk itt az ilyen kritikákat majd kivédeni! Kelle félnünk attól, hogy ezzel a törvénnyel sértjük a szomszédos államok többségi nemzeteinek érzékenységét? Diszkriminatí v, mert etnikai alapon hátrányosan különbözteti meg a szomszédos államok polgárait - szól a hamis állítás. A törvény bizonyos támogatást ad a szomszédos államokban élő magyaroknak, úgy, ahogyan ezt más államok is teszik. Nincs hátrányos megkülönböztetés, a kisebbségi kollektív jogok, az asszimilációs nyomásnak a kompenzálására születik ez a törvény. Az ide, Magyarországra jövő bármelyik szomszéd állambeli állampolgár semmivel nem kerül hátrányosabb helyzetbe, mint eddig volt. Ahhoz, hogy milyen mértékig kel l most figyelembe venni a szomszéd államok meghatározó politikusainak a kifogásait, egy kifogást hadd idézzek, mert ennek az abszurditása kicsit azt jelzi, hogy nem a tételes, törvénnyel kapcsolatos érdemi kifogásról akarnak tárgyalni, hanem a magyarsággal való riogatásról van szó. Hiszen Adrian Nastase román miniszterelnök azt mondta: előfordulhat, hogy arra ébredünk, hogy Erdélyben 7 millió magyar él. Azt hiszem, nyilvánvaló a teljes abszurditása annak, hogy mit jelent az, hogy 7 millióan vallják majd mag ukat magyarnak, a magyar nemzethez való tartozás érdekében magyarul fognak majd beszélni. Természetesen ez az abszurd kijelentés azt jelzi, hogy nem az érdemi kifogásokról van szó a törvény adott pontjaival kapcsolatban, hanem a riogatásról. Természetesen minden tájékoztatást meg kell adni, de ennek a törvénynek a meghozatala a mi felelősségünk. Igen, vannak a törvénynek hiányosságai. Egy kerettörvény jobb lett volna talán, minden szabályozást egy teljes törvénycsomagban látni. Most egy kicsit meg kell elől egezni, hogy a kormányrendelet, valamint öt miniszteri rendelet tételesen és technikailag is meg tudja oldani azokat a célokat, amelyeket ez a kerettörvény tartalmaz. Kulcskérdés a schengeni határ kérdése. Ezzel kapcsolatban csak egy utaló mondat szerepel, de természetesen egy nemzetközi szerződésnek megfelelően a legkedvezőbb feltételeket fogjuk biztosítani. Reméljük, hogy erre a kérdéskörre is vonatkozik Romano Prodinak, az Európai Bizottság elnökének az a kijelentése, hogy mindig tekintettel kell lenni a lakosság érzékenységére. Azt hiszem, hogy a magyarság esetében ez az az érzékenység, amelyre tekintettel kell lenni. A Magyar Igazság és Élet Pártja támogatja ezt a törvényjavaslatot, mint egy első lépést annak a programnak a megvalósítása tekintetében, a mely programot Orbán Viktor miniszterelnök valahogy röviden így nevezett meg: ez a nemzet egyesítésének határokon átívelő programja. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra követke zik Bauer Tamás úr, az SZDSZ képviselője. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Két megjegyzésre, két hozzászólásra szeretnék visszatérni. Potápi képviselő úr azt mondta, ő meg van róla győződve, hogy ennek a törvé nyjavaslatnak a megvalósítása nem fog feszültségeket okozni a szomszéd országok többségi lakossága és a magyar kisebbség között. Nos, Tabajdi képviselő úr a külügyi bizottság ülésén idézte a Balázs Ferenc Intézet sokat idézett vizsgálatát, de azt, amit rit kábban idéznek belőle, nevezetesen, hogy a határon túli magyarok háromnegyede tart attól, hogy ebből feszültség lesz a többségi társadalom és a magyarok között. Talán ezt a pontját is érdemes figyelembe venni ennek a bizonyos közvéleménykutatásnak.
