Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - ÉKES JÓZSEF (MDF): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
2963 Mikorra is akarnak önök visszamenni, tisztelt képviselőtársaim? Mikor is, ezernyolcszázhányban jutott el Magyarország oda, hogy a polgári házassá g, a polgári anyakönyvvezetés függetlenedik az egyházi házasságtól? Nincs Európában talán olyan ország, de ezt nem tudom pontosan... (Várhegyi Attila: Nem jól tudja, képviselő úr!) Oké, azt mondtam, talán. Magyarország számára, egy sokhitű, szekularizált o rszág számára, egy olyan ország számára, ahol az állam és az egyház szétválasztása az alkotmányban szerepel... - én tudom, hogy ezt önök nem szeretik, és minden alkalommal az együttműködésről beszélnek az elválasztás helyett, de egyelőre az alkotmányt talá n még a következő választások után sem lesz módjukban módosítani. Azt mondta az államtitkár úr, hogy az egyházak ne lássanak el állami közhatalmi funkciót. Ezt mondta ma itt. Márpedig ha az anyakönyvvezetést átveszik az államtól, ami az önök vitairatában s zerepel, ez éppen azt jelentené, hogy állami közhatalmi funkciót vesznek át. Ezek a Fidesz, a jelenlegi Fidesz jelenlegi kormányának tervei. A jövő választása helyett a múlt választása! Ez a rövid törvényjavaslat persze ezt még nem tartalmazza. De amit tar talmaz, az is a múlt választása. De mielőtt a rövid paragrafusokra rátérnék, még egy pontra szeretnék visszatérni abból, amit az államtitkár úr itt ma az expozéjában mondott el. Mert hiszen az államtitkár úr sem korlátozódott a törvényjavaslat pontjainak i smertetésére, hanem belehelyezte egy széles egyházpolitikai összefüggésbe, ami helyénvaló is, hiszen egy expozénak így kell kinézni. Csakhogy ennek kapcsán megint - hogy mondjam - a valóságnak nem megfelelő állítást tett, mert én nem fogalmazok úgy, ahogy azt a jelenlegi miniszterelnök az első ciklusban az Antallkormányt illetően még ellenzéki politikusként tette, én ilyen finom megfogalmazást alkalmazok. Mit mondott az államtitkár úr? Azt mondta, hogy az előző ciklusban megszüntették a hitoktatás támogat ását - ugye ezt mondta. De ugye tudja az államtitkár úr, hogy az a bizonyos vatikáni megállapodás, a katolikus egyház és a magyar kormány közötti megállapodás, kompromisszumos megállapodás úgy lett kialakítva, hogy a hitoktatás támogatását, az erre szánt é vi egymilliárdot beleépítették az állam által a katolikus egyháznak adott támogatásba. Nem megszüntették, tisztelt államtitkár úr, hanem beépítették. Ezt írta alá a Vatikán képviselője a Hornkormánnyal! Így lett kiszámítva az a támogatás. Miért? Mert abba az elvi alapba egyezett bele akkor az egyház, amikor még az előző kormánnyal tárgyalt, hogy a közcélú tevékenységek támogatását kapják az egyház létesítményei az államtól, és a kifejezetten hitéleti tevékenység támogatását - és a hitoktatás ez , hogy úgy mondjam, saját pénzéből finanszírozza az egyház, amely saját pénzt egyébként szintén az államtól kapja jelentős részben. Ez volt az elvi alapja ennek a megállapodásnak és annak a törvényalkotásnak, amely az előző ciklusban történt, és aztán önök ezt a val ótlan állítást hangoztatták - nemcsak önök sajnos, hanem egyházi képviselők is , hogy megszűnt, és önök visszaállították; ami azt jelenti, tisztelt államtitkár úr, hogy önök kétszer adják oda ugyanazt a pénzt az egyházaknak, hogy jó pontokat szerezzenek a z egyházaknál a maguk politikai megfontolásaiból. Valótlan az állítás, államtitkár úr, amit önök három éve ebben a kérdésben mondanak és amit ön ma megismételt. A másik valótlan állítása az volt, hogy azt a bizonyos módosítást, amit az előző ciklusban mega lkottunk, és amit önök a jelen törvényjavaslat 3. §ával hatályon kívül akarnak helyezni, arról az államtitkár úr nem tudja, hogy azt a módosítást miért tettük. Nos, ha nem tudja, akkor forduljon, mondjuk, a miniszter úrhoz, Rockenbauer miniszter úrhoz, ak i ugyanis öntől eltérően már ott ült a Fideszfrakcióban 1991ben, és részt vett azon a név szerinti szavazáson... - mert Fodor Gábor csak ezt az egy pontot nem említette, amikor visszatért erre a '91es törvényalkotásra; név szerinti szavazást kért a Fide sz ebben a kérdésben, az egyetlen iskola, a település egyetlen iskolájának visszaadásáról. Ez volt az egyetlen név szerinti szavazás '91ben ennél a törvényjavaslatnál, amit a Fidesz kezdeményezett, és természetesen a Fidesz, az SZDSZ és az MSZP képviselői szavaztak úgy, hogy az egyetlen iskolát ne lehessen visszaadni. Az MDF, a KDNP és a Kisgazdapárt képviselői szavaztak úgy, hogy vissza lehessen adni. Gondolom, Horváth képviselő úr emlékszik, hiszen ott ült
