Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 14 (187. szám) - A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP):
295 vagy például hónapokon át tartó kórházi kezelésre szorul az anya. Ne keverjük már össze a kettőt! Ne keverjük már össze ezt a törvényjavaslatot egy speciális élethelyezettel, mert ez nem arról szól! Azt is el mondtuk már itt számtalanszor, és szomorú, hogy megint el kell mondanom, hogy ez a törvényjavaslat nem arra szolgál, hogy megoldja a munkanélküliséget, hogy megoldja ezt vagy azt, vagy amazt a helyzetet, ez egy lehetőséget biztosít. És ha csak ötven család él vele, ha csak száz család él vele, vagy ha ezer család él vele, már akkor segítettünk ezeken a családokon. Nagyon szomorúnak tartom azt, amikor egy képviselőtársnőm feláll, és azt mondja például a gyedről, hogy csak 57 ezer ember vette igénybe ebben az országban. Könyörgöm, ha csak egy ember veszi igénybe, az nem számít? Az nem számít a kormánynak, nem számít a politikusoknak? Nem számít a társadalomnak? Ezt nevezik demagógiának. (Taps a Fidesz soraiból. - Erkel Tibor tapsol.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Kös zönöm. Két percre megadom a szót Schvarcz Tibor képviselő úrnak, MSZP. DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, képviselő úr. Meg szeretném fordítani, amit most Koltai képviselőtársam mondott. Amikor a dajkaterhességről vitatkoztunk, és mi azt mondtuk, ha csak egy gyerek születhetne meg ezzel a módszerrel, akkor az nagyon fontos lenne, önök akkor azt mondták, hogy az demagógia. Válasszunk, hogy mikor az és mikor nem! Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Szintén ké t percre kért szót Csáky András képviselő úr, MDF. DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF) : Nagyívű párhuzam a dajkaterhesség idecitálása, és úgy gondolom, hogy nem a témához tartozik. (Bauer Tamás: Az is gyerek, nem? - Béki Gabriella: Miért?) Nem a témához tartozik, mert gondolom, abban megegyezünk Schvarcz képviselő úrral, hogy az egy sokkal komplexebb probléma, és azt akkor körbejártuk. Úgy gondolom, hogy való igaz, amit Schvarcz képviselő úr mondott, az általam is idézett Józan Pétertanulmány következtetései között sze repel ilyen megállapítás, amit ön idézett, azonban ebből azt a következtetést levonni, hogy ez a lépés nem egy pozitív lépés, sőt a végén már szerintem ott fogunk kilyukadni, hogy megpróbálják bebizonyítani, emiatt kevesebb gyerek fog születni, ez enyhén t úlzás. Nyilvánvaló, ilyen a politika, ilyen a parlamenti demokrácia, önök abszolút annullálni próbálják ezt a javaslatot. Erre minden lehetőségük megvan, időnk van, szavazás lesz a kérdésről, az illető el fogja dönteni, hogy azokat a reményeket, amelyeket az előterjesztők ezzel az előterjesztéssel kapcsolatban megfogalmaztak, megvalósulnake vagy sem, és akkor majd visszatérhetünk. De egy biztos, hogy ez egy pozitív lépés a családtámogatási rendszerben. Azt is mondtuk, hogy nem egy nagy horderejű kérdés, ez t bevallottuk, de egy olyan bővítési lehetőség, amely - csak ismételni tudom , ha csak egy gyermek megszületését eredményezi, akkor már megérte, hogy itt dolgozunk ma. Köszönöm szépen. (Taps az MDF és a Fidesz soraiból.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. K érem mindkét felet, hogy valóban a családok támogatásáról szóló törvényjavaslatra próbáljanak koncentrálni. Két percre megadom a szót Schvarcz Tibor képviselő úrnak. DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Azzal szeretném folytatni, hogy enne k az egész dolognak, aminek itt a vitája folyik, azt hiszem, sokkal nagyobb a füstje, mint a lángja. A dajkaterhesség valóban összefügg ezzel, mert ha itt most gyerekekről beszélünk, és a megszületendő gyerekekről beszélünk, és gyerek és gyerek között nem teszünk különbséget, akkor minden gyerek számít. Számít az, aki így
