Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 14 (187. szám) - A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - ERKEL TIBOR (MIÉP):
293 társadalmi igényeket kíván a családgondozás szolgálatába állítani egy történelmileg nagyon megfelelő pillanatban. Felmerülhet az a kérdés is, hogy miért érné meg a nyugdíjas nagyszülőknek gyermekgond ozási segélyt igénybe venni - ezt sokan tárgyalták már , hiszen ez idő alatt szünetelne a nyugdíjuk folyósítása. Nos, a nyugdíjasok, és közöttük is elsősorban a nők jelentős hányada - hozzávetőleg egyharmada - nem öregségi nyugdíjban részesül, hanem özveg yi nyugdíjat, rokkantsági nyugdíjat vagy valamilyen címen járadékot kap. Ők anyagilag is jobban járnak, hiszen a gyermekgondozási segélyük összege magasabb lenne, mint a jelenlegi nyugdíjuk. Azoknak a saját jogú öregségi nyugdíjasoknak is távlatilag javuln a a helyzete, akik nyugdíja a jelenlegi nyugdíjminimumhoz közel áll, és a gyermekgondozási segély idejének letelte után - hivatkozva több szolgálati évre - új nyugdíjmegállapítást kérhetnek. Nem hagyhatjuk ki azokat a nagyszülőket sem a felsorolásból, aki k jelenleg nem foglalkoztatottak, és számukra értelmes jövedelemszerző és nyugdíjalapot is biztosító lehetőség lesz a gyermekgondozási segély. Hadd említsem meg e törvényjavaslatnak egy további pozitívumát, amelyre a bizottsági ülésen a MIÉP hívta fel első ként a figyelmet: a generációk egymásra utaltságának a gyakorlati megvalósítását. Az előző kormány, a kommunista évtizedek hagyományait követve, gyakran egymásnak ugrasztotta a korosztályokat; a fiatal családosok és a nyugdíjban lévők között mesterségesen növelte az érdekellentéteket, és gyakran hangsúlyozta azt, hogy a családtámogatási rendszert csak a nyugdíjak rovására tudná változatlan formában fenntartani - vagy viszont. A korábbi kormánypártok a generációk közötti feszültségkeltés eszközeivel ma is pr óbálnak szavazatokat szerezni. Gondoljunk csak azokra a közelmúltban megtartott rendezvényekre, amelyeken a 4050 éves korosztályok problémáit állították szembe az elhelyezkedési gondokkal küzdő fiatalok érdekeivel. Nos, egy egészséges és ép lelkű társadal omban nem lehet egymásnak ugrasztani a fiatal, a középkorú és az idősebb nemzedéket, hiszen mindegyik nemzedék csak összefogás révén boldogulhat zavartalanul. Ennek az összefogásnak, nagyszülőknek az unokák nevelésébe történő bevonásának jó példája ez a tö rvényjavaslat. A törvényjavaslat a nagyszülők lehetőségeit és szerepét úgy kívánja megnövelni a gyermekek nevelésében, hogy ezáltal ne csorbuljon, ne csökkenjen a szülők családban betöltött szerepe. Nem fordulhat tehát elő az a gyakorlat, hogy a Budapesten élő szülők a tőlük több száz kilométerre lakó nagymamára bízzák gyermeküket, mert ez a szülői szerepük feladását jelentené. A törvényjavaslatnak nem célja a gyermekek szűkebb családi környezetből való kiemelése, de hangsú lyozzuk, ez a mondat a törvényjavaslatban - véleményem szerint - pontatlan, kijátszható, és ezért egyértelműsíteni kellene. A már beküldött módosító indítványunknak ez a célja. Hadd szóljak végezetül arról, hogy a törvényjavaslat egyértelműen úgy intézkedi k, miszerint: "A szülőnek, a nagyszülőnek és a gyámnak nem jár gyermekgondozási támogatás a három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának az időtartamára." Egyetértek ezzel a törvényszakasszal, de hiányérzetem is támadt. Miért volt lehetsége s az, hogy egy megtörtént gyilkosság miatti valószínűsíthető felelősségre vonás elől külföldre távozó, az országunkat minden létező fórumon gyalázó zámolyi romák távozásuk után még fél évvel is súlyos százezreket vehettek fel családi támogatás címén? Ha a gyermekgondozási segély folyósítását beszüntetik háromhavi külföldi kinntartózkodás után - amit, ismételten hangsúlyozom, helyeslek , akkor más segélyeket miért folyósítanak ezt kétszeresen is meghaladó külföldi kinntartózkodás esetén? Felhívom az illeték es tárca figyelmét erre a méltánytalanságra, és kérem ennek a helyzetnek a gyors orvoslását is, például törvénymódosítás révén.