Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 7 (204. szám) - A formatervezési minták oltalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
2726 Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Kollégák! Örömmel vettem kézbe a formatervezési minták oltalmáról szóló törvényjavaslatot, amely lényegében a régebbi nevén ipari mintának nevezett jogintézmény továbbfejlesztett változata. Közismert, hogy egy törvényerej ű rendelet szabályozta az ipari minták alkalmazását, és itt volt az ideje annak, hogy az európai jogharmonizációba illesztve, a mai trendekbe beillesztve egy korszerű törvény szülessen. Közhely, hogy a szellemi tulajdon elterjedésének az időszakát éljük. M a már a szellemi tulajdon válik a legfontosabb tulajdonformává, a fejlődésünk mozgatójává. Ismerjük a szellemi tulajdon régi, alapvető intézményeit: a szabadalmaztatott találmányt; a használati mintát, amit egyes országokban szokás kisszabadalmaknak nevezn i; az ipari mintát, amit most a törvényjavaslat formatervezési minták címen pontosít és fejleszt tovább; a védjegyjogot; a szerzői és a szomszédos jogokat és a mikroelektronikai maszkok védelmére vonatkozó jogintézményt. Várható, hogy a szerzői tulajdon to vább fog fejlődni, és a modern technika kihívásainak megfelelően újabb jogintézményei fognak megszületni. Szerény véleményem szerint a szoftver sem fogja sokáig tűrni, hogy a szerzői jog Prokrusztészágyába szorítsák be. A jelen törvényjavaslat több régebb i szemlélettel szakított, szakított azzal a szemlélettel, hogy az ipari minta alkalmazása esetén nincs helye a szerzői jog alkalmazásának. Élve az európai vagylagos lehetőségekkel, a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a formatervezésimintaoltalom megsze rzése mellett szerzői jogok is érvényesüljenek. Azt is látni kell, hogy abban a sorrendben, ahogy felsoroltam az alapvető jogintézményeket, míg a találmányok esetében a teljes mértékű, precíz és pontos leírás dominált, hiszen egy találmányi leírásban rögzí teni kellett a reprodukcióhoz szükséges valamennyi elemet, pontosan meg kellett fogalmazni az igénypontokat, és egy abszolút elsőbbség volt szükséges ahhoz, hogy a szabadalmi oltalmat meg lehessen kapni, addig a használati minta esetében már egyszerűbb vol t ez az eljárás, ipari minta esetében pedig csak letétbe kellett helyezni azt a dokumentációt vagy magát az eszközt, amelynek alapján egyértelműsíteni lehetett, miről van szó. A szerzői jog esetében pedig semmit nem kell letétbe helyezni, nem is lehet pont osan tudni, miről van szó, hanem a használat során derül ki az, hogy a felek, a résztvevők elismerike a jogokat vagy sem. Látjuk, hogy ebben a sorban a formatervezési minták oltalma inkább a szerzői jog felé eső részre jut. Több ellentmondás is adódik ebb en a sorrendben, hiszen ez egy klasszikusan kialakult rend, amely a fejlődés során, a gyakorlatban alakult ki. Várható, hogy ezek majd össze fognak csiszolódni, jelenleg azonban nagyon sok ellentmondás tűnik fel. Csak néhány példát mondok az idő előrehalad tára való tekintettel: találmány esetében az oltalmi idő 20 év, az ipari minták esetén 5 év, ami négyszer meghosszabbítható, tehát így lesz 20 év, ezzel szemben a szerzői jogok esetében az alkotó halála után 70 év az oltalmi idő. Tehát látjuk, hogy itt nag yon nagy ellentmondások feszülnek, és a technika rohamos fejlődése miatt ezek az ellentmondások még kiáltóbbak lesznek. Összességében: egy jól kiérlelt törvényjavaslatot tartok a kezemben, kaptunk az Igazságügyi Minisztériumból, amely segíteni fogja azt, h ogy a formatervezési kultúra nagyobb megbecsülést kapjon Magyarországon, és remélhető, hogy ezek után a bejelentések száma is növekedni fog, valamint ez a tevékenység nagyobb elismerést fog kapni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Az SZDSZ támogatja a t örvényjavaslatot. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Göndör István úr, az MSZP képviselője. (0.40) GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Egy rendkívül fontos törvény javaslat van előttünk, és most már hallva az előttem szólókat, azt hiszem, hogy ez az