Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 7 (204. szám) - Az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részlet... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
2720 végrehajtását tenné lehetetlenné és rendkívül nehézkessé. Ugyanis megítélésem szerint a szervezetek adatainak megismerése egyébként ma sem jelent problémát, hiszen ezek a szervezetek mindig személyhez kötődtek. Tehát nem szükséges a megfigyelt személy fogalmának ilyen irányú bővítése. Utoljára, de nem utolsósorban az iratátadás határidejéről még egykét gondolatot. A Történeti Hivatalról szóló törvény 25/H. §ának (2) bekezdése alapján 2000. február 28án lejárt levéltári iratok levéltárba adását pedig egyértelműen szab ályozza a levéltári törvény. Így erre a módosításra, én úgy ítélem meg, hogy nincs szükség. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Pető Iván úr, az SZDSZ képviselője. DR. PETŐ IVÁN (S ZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Nem szeretnék tiszteletlen lenni az előttem fölszólaló képviselő asszonnyal, ezért úgy fogalmazok, hogy egyszer majd jó lenne megbeszélni a beszédírókkal, hogy mi a különbség, mondjuk, a történeti le véltár és a zárt levéltárak között, mi a különbség a Történeti Hivatal és a szaklevéltár között. Tudniillik a Történeti Hivatal speciális intézmény. Hogy csak érthetőbbé tegyem, amit mondtam, az, hogy egy speciális intézmény élén államtitkár áll, az más he lyzet, mint ha egy szaklevéltár élén áll államtitkár. Vannak más levéltárak is, szaklevéltárak is. Ha ezzel normát teremt a kormány, hogy szaklevéltár élén államtitkár áll, akkor ezt a normát több helyen kell alkalmazni, de létezik egy Országos Levéltár is , amelynek az élén egyszerű köztisztviselő, főigazgató áll. Tehát erről beszél az ellenzék vagy az ellenzék egy része. Ezek, hogy is mondjam, részben terepismeretet igénylő információk; nem kell mindenkinek otthonosan mozogni a levéltárosság valóban kevese ket érintő ügyeiben. Van a fölolvasott fölszólalásban más alapos tárgyi tévedés is. Nem felel meg egyszerűen a valóságnak, amit Mécs Imre, Halda Aliz, Kőszeg - és nem Kőszegi - Ferenc korábbi elképzeléséről, illetve módosító indítványairól mondott a képvis elő asszony. Ez a három képviselő éppen az ellenkezőjét képviselte, nevezetesen azt, hogy az egykori ügynökök neve legyen megismerhető, és Alkotmánybírósághoz is fordultak, éppen ők hárman, annak érdekében, hogy minél alaposabban föltárható legyen az egyko ri politikai rendőrség tevékenysége. Ezt fontosnak tartottam megjegyezni, mert alapvető félreértésekről van szó. Még egy megjegyzést tennék, amit érdemben már nem tudok kifejteni. Sokszor elmondtuk, hogy hogyan alakult az előző kormány idején ennek a bizon yos törvénynek a születése. Az SZDSZ mindig is elmondta az ezzel kapcsolatos fönntartásait, és álláspontunk ugyanaz volt, mint ma. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Mécs Imre úr, az SZDSZ képviselője. MÉCS IMRE (SZDSZ) : T isztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én akkor folytatnám, amit Pető Iván kénytelen volt abbahagyni. Az első ciklustól kezdve az SZDSZ következetesen küzdött azért, hogy a legteljesebb nyilvánosság elé táruljanak a IIIas ügyosztály egészének iratai, működése. E z volt a célunk. Rögtön, szinte azonnal az első ciklusban Hack Péter és Demszky Gábor beadták az első ügynöktörvényjavaslatot, azonban az a sajnálatos helyzet állt elő, hogy az első parlamentben éppen a kormánypártok voltak a legfertőzöttebbek az ügynökök kel. Mikor ezt számba vették a kormány vezetői, akkor minden erővel fékezték az ügynöktörvény elfogadását. Ezért nem is született meg, csak a ciklus végén az az erősen retardált törvény, ami már csak a következő ciklusban lett volna érvényes. (0.10)
