Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 7 (204. szám) - Az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részlet... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
2721 A köve tkező ciklusban kormányzó partnerünk, a Magyar Szocialista Párt más okokból, de szintén rendkívüli módon fékezte a teljes megismerést. Ha végignézi valaki alaposan az összes beszédünket, módosító indítványunkat, amit az első ciklusban mondtunk, méghozzá ké tszer, mert két ügynöktörvény tárgyalása volt, a második ciklusban, utána az Alkotmánybíróság által megsemmisített és újratárgyalásra adott negyedik alkalommal és most, ebben a ciklusban, látni fogja, hogy valamennyi módosító indítvány, valamennyi beszédün k arra utalt, hogy a nemzetnek meg kell ismerni a múltját, meg kell ismerni a történelmét, fel kell tárni ezeket az adatokat, és lehetőséget kell adni, hogy megismerhessék a megfigyeltek a teljes anyagot, amit róluk készítettek, és az ügynökök és tisztek n evét megtudhassák. Tehát erre irányult minden tevékenységünk. Sajnálatos, hogy ez nem történt meg, és úgy látom, most, ebben a ciklusban sem történik meg, majd a politológusok és történészek elemezni fogják, hogy vajon a Fidesz miért akadályozza, hogy való ban megismerhessük a múltat. Állandóan hangsúlyoztuk, hogy a teljes titkosszolgálati rendszer, amely '89 vége előtt, illetve a leleplezése előtt működött, teljes egészében jogállamellenes volt. Lehet találni egyes motívumokat - a terrorelhárítás egy bizony os időben , amelyeknek voltak olyan jelei, amelyek jogállamban is előfordulnak, valójában teljesen csereszabatosak voltak a szolgálatok. Számtalanszor elmondtuk a példákat, hogy amikor egy magyar ellenzéki kiment külföldre, akkor a III/Ies és a III/IIes ügyosztály végezte el ugyanazt a feladatot vele kapcsolatban, mint a III/IIIas. New Yorkban a III/Ies ügynökei figyelték meg, küldték a jelentéseket. Láttam olyan iratokat, amelyekben egyszerűen csereberélték az ügynököket, áttették az egyikből a másikb a, vagy a III/IIIas segítséget kért és kapott ügynököket a III/Iestől. De ugyanez vonatkozik a katonai elhárításra, a Katonai Felderítő Hivatalra is. Az lett volna a legtisztább, ha a rendszerváltás lendületében teljes tabula rasát csináltunk volna, és a kkor utána kellett volna építenünk az új, tiszta rendszert. Sajnos, ez nem történt meg. Hurcoljuk ezt, botrány botrány hátán, elfásul mindenki ezzel kapcsolatban. Most már nem is annyira az ügynökök személye az érdekes, hanem a történelmi múlt megismerése. Ezért ragaszkodunk ahhoz, hogy minden iratot be kell adni a Történeti Hivatalba, amely nem szaklevéltár, hanem a múlt megismerésének egy fontos eszköze, egy speciális eszköze a történelmi igazságtételnek, amely volt különben a rendszerváltás ellentétele. Azt mondtuk, hogy legyen békés rendszerváltás, nem kívánunk senkit börtönbe csukni, nem kívánunk büntetőjogi igazságtételt, de történelmi igazságtételt akarunk. Ez volt a kompromisszum, amiben megegyeztünk lényegében a kerekasztalon implicit módon - talán nem mind eléggé határozottan kimondva. E történelmi igazságtételt kell most valahogy megtennünk, és most már a kutatók számára kell a lehető legtöbb iratot a lehető legáttekinthetőbb módon rendelkezésre bocsá tani. Sajnos, a titkosszolgálatoknak megvan a saját logikájuk a világ minden részében, minden sajtpapírt rendkívül szigorúan őriznek, titoknak tartanak. Nem mernek semmit átadni, mert úgy gondolják, hogy kiderül valamelyik turpisság, valamelyik jogállamell enes működésük. Tehát nem hiszem azt - és ez meggyőződésem , hogy a titkosszolgálatot lehet úgy működtetni, hogy ne kövessenek el bűncselekményeket, hogy teljesen betartsák a jogállami normákat. Ez nonszensz, ez ab ovo alapjaiban ellentmondásos kérdés. Re mélem, lesz majd egy olyan tiszta világ, amikor nem lesz szükség titkosszolgálatokra, vagy nem a jelenlegi formákban. De most a múltról van szó, a múlt megismeréséről. Ez a nép, ez a társadalom 4050 éven keresztül nem ismerhette meg azt, hogy mi van vele, mi van körülötte, nem ismerhette meg magát. Ebben kell segítséget nyújtani, és ezért szükséges azokat a módosító indítványokat elfogadni, amelyeket mi is javasoltunk. Abszurdum, hogy ilyen hosszú időre titkosítani akarják az adatokat. Ahogy Pető Iván elmo ndta, a százötven év fele vagy kétharmada is nagyon sok. Hadd ismertessek még egy kapcsolódó módosító indítványt. Levéltárosok felhívták a figyelmemet, hogy az általános vitában beszéltem arról, hogy rendkívül költséges a kutatás és az információk megismer ése, különösen kisemberek számára és különösen azok számára, akikről a
