Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 7 (204. szám) - Az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részlet... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz):
2719 törvényjavaslat elfogadásával éppen azok alkották meg, akik most ezek et a rendelkezéseket kritizálják. (0.00) Lehet álláspontom szerint egy törvényjavaslatot kritizálni, sőt a mindenkori ellenzéknek ez is a feladata, de nem azokat a rendelkezéseket szokás a parlamenti vita során kritikával illetni, amelyeket éppen az önök támogató szavazataival fogadtak el az előző parlamenti ciklus idején. Ezek szerint most tisztelt képviselőtársaink az általuk előterjesztett és elfogadott szabályok helyességét vitatják. A ma hatá lyos iratmegismerési, kutatási és nyilvánosságra hozatali szabályok - egészen pontosan utána lehet nézni - a Mécs Imre, Halda Aliz és Kőszegi (sic!) Ferenc által beterjesztett és a képviselőcsoportjuk által is támogatott T/1805/125. számú módosító javaslat elfogadásával kerültek be a törvény szövegébe. Ugyanennek a módosító javaslatnak az elfogadásával korlátozták a tisztelt képviselők a volt III/IIIas ügynökök személyes adatainak kutatását és nyilvánosságra hozatalát is. E módosítás alapján sikerült az üg ynököknek olyan többletjogokat biztosítani a megfigyelt személyekhez képest, hogy azt még az Alkotmánybíróság is eltúlzottnak tartotta és alkotmányellenesnek nyilvánította. A legnagyobb vihart kétségkívül a 150 éves moratórium kavarta. Az igazsághoz hozzát artozik, hogy az ellenzék félremagyarázta a 150 éves moratóriumra vonatkozó szabályozást. Felhívnám a figyelmet arra, hogy a 150 év nem a III/IIIas, az állampárt támaszát jelentő csoportfőnökséggel kapcsolatban álló, azt kiszolgáló személyek személyes ada taira vonatkozik. Mindezek ellenére a 150 évet én is túlzottnak tartom, mint ahogy azt már a vezérszónoklati felszólalásomban is elmondtam és utaltam rá. Ennek kiküszöbölése érdekében adtunk be Szentgyörgyvölgyi Péter képviselőtársammal módosító indítványt . A módosító javaslat egyik része arra irányul, hogy a jelenleg már a Történeti Hivatalban lévő iratokban, tehát a III/IIIas csoportfőnökség irataiban, valamint a IIIas csoportfőnökség többi csoportfőnökségének azon irataiban, amelyek a nemzetbiztonsági szolgálatok jogállami feladataihoz nem kapcsolódnak, szereplő tisztek és hálózati személyek adatainak kutatására és nyilvánosságra hozatalára a jelenlegi hatályos szabályok vonatkozzanak. A módosító javaslatban foglalt megoldás megfelel az Alkotmánybíróság 23/1999. számú határozatában foglalt döntéseknek is. Külön kell azonban választanunk, más szabályok kell hogy vonatkozzanak a jogállami keretek között működő nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársainak, illetve kapcsolati körének adataira, valamint azon s zemélyek adataira, akik kapcsolatban álltak ugyan a '90 előtt működő titkosszolgálattal, de jogállami keretek között is vállalható tevékenységet végeztek, mint például a terrorelhárítás. Módosító javaslatunk értelmében az ilyen személyek adatainak kutatásá ra, nyilvánosságra hozatalára a levéltári törvény általános rendelkezései vonatkoznának. Ez azt jelenti, hogy az ilyen iratokban szereplő személyes adatok az érintett halálozását követő 30 év múlva, ha a halálozás időpontja nem ismert, akkor a születését k övető 90 év múlva, ha ez sem ismert, akkor az irat keletkezésétől számított 60 év múlva válnak kutathatóvá. Még a megfigyelt személy és a hálózati személy témaköréhez szeretnék néhány gondolatot fűzni. A megfigyelt személy és a hálózati személy fogalmának említett módosításai - amik itt is elhangzottak - beszűkítenék a volt állambiztonsági szolgálatokkal szorosan együttműködő, azokat kiszolgáló személyek körét. Kikerülne például a hálózati személy fogalmából az úgynevezett társadalmi kapcsolat, amely tartal mát tekintve ügynöki feladatokat látott el, de az ügynökké válás valamilyen formai eleme, például beszervezési nyilatkozat aláírása hiányzott. Az sem indokolt, hogy beemeljük a megfigyelt személy fogalmába a szervezet fogalmát is, hiszen ez jogilag számos problémát vet fel; nekem ez a véleményem róla. Eleve olyan szervezetekről van szó, amelyek a jelenleg hatályos jog, de sok esetben még az irat keletkezésekor hatályos jog szerint sem kezelhetők szervezetként, így a fogalom beemelése a törvény
