Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 7 (204. szám) - Az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részlet... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ):
2714 kormányoldalnak, hogy önkritikát gyakorolt, és figyelmezteti saját kormányát, hogy ilyet nem szabad csinálni. Nem igazán értem, hogy az emberi jogi b izottság miért nem hasonlóképpen járt el, hiszen ez alapvetően emberi jogi kérdés lenne, mert emberek jogait lehet sérteni, ha alaptalanul ügynökké minősítünk valakit. Arról már nem is beszélek, ha ügynököt futni hagyunk. De azért nem értem, hogy miért nem tették ugyanezt. Valószínűleg ott valami kis homok kerülhetett a fogaskerekek közé. De nekem bőven elég, hogy a kijelölt főbizottság és az alkotmányügyi bizottság így döntött. Így tehát e helyről azt szeretném kérni a kormány jelen lévő tisztelt képviselő jétől, vigye meg a hírt a kormányának, jelentse, hogy itt bizony egy folyamat elindult, egy közeledés, egy kollektív, konstruktív gondolkodás annak érdekében, hogy ez a törvény szebb, jobb, hasznosabb és több garanciát nyújtó legyen a magyar társadalomnak, nem kevésbé benne a polgároknak és nem polgároknak egyaránt. Úgyhogy kérem szépen, hogy majd a szavazásnál, amikor ebben a teremben itt együtt leszünk és a módosítókról szavazunk, a kormányoldal is, a koalíció azt a gombot nyomja meg, hogy ez a módosító e lfogadásra kerüljön. Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Pető Iván úr, az SZDSZ képviselője. DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Ha az embernek ilyen későn tréfálko zni való kedve lenne, akkor kezdhetném azzal, hogy ahhoz képest, hogy Nikolits képviselő úr alapjában véve egyetértett a törvény szellemiségével, és húsz percig elemezte, hogy mivel nem ért egyet, ha ezt összevetjük azzal, hogy az SZDSZ miben nem ért egyet ezzel a törvénytervezettel, akkor valószínűleg - ha részletesen fejteném ki a mondanivalónkat - én körülbelül reggelig sorolhatnám a problémákat. (Dr. Fazekas Sándor: Halljuk!) De megkímélem a jelenlévőket. Mindenesetre elöljáróban leszögezem, hogy szembe n Nikolits képviselő úrral, az SZDSZ ennek a törvénymódosításnak a szellemiségével nem ért egyet, és a módosító javaslataink erre az álláspontra épülnek. Először sorra veszem, hogy melyek azok az elvek, amelyek alapján a módosító indítványainkat benyújtott uk, majd utána röviden kitérek a módosító indítványainkra. Abból indultunk ki, hogy lenne jócskán teendő ebben a tárgykörben - most nem sorolom a törvény teljes címét , az eredeti '94es XXIII. törvény módosítása ügyében lenne jócskán teendő. A kormány ál tal benyújtott javaslat azonban ennek a körnek, amit mi változtatni szeretnénk, csak töredékét érinti. Amit viszont alaposabban kidolgozott a kormány, azzal mi nem tudunk egyetérteni. A mi kiindulásunk az, hogy az 1990 előtti nemzetbiztonságinak nevezett - jobban mondva, akkor politikai rendőrséginek nevezhető és részben nemzetbiztonsággal is foglalkozó - szervezeteknek nem lehet, hogy köze legyen a '90 utáni szervezetekhez a szónak abban az értelmében, hogy általában Magyarországon elfogadjuk azt, hogy jog folytonosság van. Bizonyos intézményeknél azonban ezt az elvet nem fogadjuk el. Pártnak nevezték 1990 előtt is az úgynevezett állampártot, személyi kontinuitás természetesen van a jelenlegi pártok egy része és az akkori párt között, de mégsem tekintjük jog folytonosnak a '90 előtti, illetve '90 utáni pártrendszert. Azt gondolom, hogy ezzel analóg a nemzetbiztonsági, illetve politikai rendőrségi intézmények viszonya. Természetes és semmi kivetnivaló nincs abban, hogy van személyi kontinuitás, de jogállami sze mpontból nincs kontinuitás a két intézményrendszer között. Mi tehát abból indulunk ki, hogy a '90 előtti intézmények levéltári anyaga egészen más természetű, mint a '90 utáni nemzetbiztonsági intézmények levéltári anyaga. Mind a kutathatóság, mind a levélt ári őrzés és mindenféle más szempontból is, ahogy ezt az általános vitában megfogalmaztuk, nem jogállami eszközökkel gyűjtött információkat jogállamban felhasználni szerintünk elfogadhatatlan, és ez az alapvető megközelítésünk.
