Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 7 (204. szám) - Az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részlet... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ):
2715 Ennek következménye az, hogy mi azt az álláspontot képviseltük, hogy helytelen szaklevéltárat létrehozni, ha a szaklevéltáron azt értjük - és a törvényjavaslat azt érti , hogy kerüljenek egy levéltárba a '90 előtti, történeti szempontból, az áldozatok szempontjából fontos iratok és majd valamikor a '90 utáni iratok. Úgy gondoljuk, hogy ma a nemzetbiztonsági szolgálat mindennel, a maga specialitásaival együtt is egy olyan államigazgatási ágazat, amelynek normális, szokványos levéltári anyagot kell termelnie, amely persze más módon, má s időhatárokkal, de szokványos levéltárba kell hogy kerüljön, mármint az iratanyagnak. Tehát az egyik alapvető problémánk a törvényjavaslattal az, hogy mi nem helyeseljük a szaklevéltár létrehozását, abból kiindulva, hogy a '90es országgyűlési választások után, a demokratikus korszak kezdetét mi éles cezúrának tekintjük ebben a tematikában. A másik alapvető kérdés, és ezt természetesen csak az egyértelműség kedvéért mondom, ez nem pusztán ennek a módosításnak a hibája, ha tetszik, vagy problematikája, hane m az eredeti törvénynek, illetve a későbbi módosításnak is: az SZDSZ álláspontja szerint, mint az feltehetően a jelenlévők számára jól ismert, nincs különbség, mi nem fogadjuk el a különbséget az egykori III/I., II., III., IV. ügyosztályok között. (23.40) Mi mindig is azt az álláspontot képviseltük, hogy a feladatkörben voltak különbségek. A belső politikai rendőrségi tevékenység természetesen elsősorban a III/IIIas ügyosztály feladata volt, de a külföldre irányuló tevékenység, a katonai titkosszolgálati t evékenység is összefonódott a politikai rendőrségi tevékenységgel. A mi álláspontunk szerint tehát - a speciális, valóban a szó mai értelmében is nemzetbiztonsági tevékenységeket nem számítva - a politikai rendőrségi tevékenység iratokban fellelhető nyomai t a IIIas főosztály különböző ügyosztályainál egyformán kellene elbírálni. Mi tehát a mostani törvénymódosításnál is képviseljük a korábbi álláspontunkat, hogy ezek a különbségek szűnjenek meg az I., II., III., IV. ügyosztályok iratanyagának a kezelése kö zött, és a törvénymódosítás egységesen kezelje ezeket az intézményeket, illetve iratanyagokat. A következő probléma, amire a módosító indítványaink épülnek, hogy mi helyesnek tartjuk a törvénymódosításnak azt a szándékát, hogy bizonyos fogalommeghatározásr a próbál egyértelmű helyzetet teremteni. Azt gondoljuk - ebben nem feltétlenül egyetértve Nikolits képviselő úrral, de abban egyetértve, hogy pontatlanságok találhatóak benne, amelyeknek következményei is lehetnek , hogy a fogalmi rendszert nem érezzük el ég kiforrottnak, félreérthetőnek tartjuk több helyen, ezért a fogalmi rendszert érintő módosító indítványokat is benyújtottunk. Végül, de nem utolsósorban - és talán ez az egyik legátfogóbb szempont, amit képviseltünk a módosító indítványainkban , abból i ndultunk ki, hogy az eddigi rendszerben sem volt jó - korábban is ezt az álláspontot képviseltük - az iratok hozzáférhetőségének a biztosítása, az áldozatok és a kutatók szempontjainak a kezelése. A mostani módosítással tervezett változtatások sem javítaná k érdemben a helyzetet, bár bizonyos ügyekben a szakemberek tevékenységét valószínűleg egyszerűbbé tennék, mármint talán egyszerűsítenék a levéltárosok tevékenységét. Miután nem tudjuk elfogadni azt az aspektust, ahogy a törvény eddig is kezelte ezt a kérd ést, ez ügyben is számos módosító indítványt nyújtottunk be. Ebben a témakörben a legkirívóbb probléma ez a bizonyos 150 évre szóló titkosítás volt, amire én az általános vitában azt mondtam, hogy ez a mézesmadzag, amire rá lehet repülni; majd 90 évre módo sítva ezt, mindenki elégedetten dörzsölheti a kezét, hogy milyen nagy eredményeket értünk el. Azt gondoljuk, bár ez kirívó ügy, de nem ez az alapvető probléma. Áttérve most már a módosító indítványainkra: amikor többes szám első személyt használok, akkor H ack Péter, Mécs Imre nevével és a saját nevemmel jelzett módosító indítványokról van szó, amelyeket az SZDSZ képviselőcsoportja nevében nyújtottunk be; mindig mondom az ajánlás sorszámát is.
