Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 7 (204. szám) - A sor- és tartalékos katonai szolgálat teljesítése rendjének változásával érintett törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
2687 olyan fiatalemberek, akik ezt nem akarják, akiknek olyan ez, mint púp a hátukon. Ne m érdeke, mert nem lehet velük jó hadsereget csinálni. Azt gondoljuk ezért, hogy ez a törekvés nem helyes, és azt is hozzátesszük, hogy ez a törekvés nem is szükséges. Ez a vita Magyarországon tulajdonképpen 1991 óta tart, amióta az a kérdés egyáltalán föl merült, hogy mire is való a Magyar Honvédség. Az első ciklusban, az Antallkormány idején hatpárti egyetértéssel - hadd tegyem hozzá, ez egy olyan fogalom, amely annak idején még ismert volt - születtek meg a honvédelmi alapelvek és a biztonságpolitikai al apelvek. Ezeket aztán a második ciklusban módosítottuk is. Akkor, a kilencvenes évek elején még nyitott kérdés volt, hogy feladatae a Magyar Honvédségnek Magyarország megvédése egy Magyarország ellen irányuló hagyományos, átfogó katonai támadás ellen. Vol tak, akik azt hitték, hogy a XXI. században még Magyarországnak ezzel számolnia kell. Mi már akkor is rámutattunk, hogy abban az új nemzetközi környezetben, amely Európa kettéosztottságának megszüntetése után kialakult, nem kell ilyesmivel számolni. A Magy ar Honvédséget nem kell ilyesmire felkészíteni, és tegyük hozzá, Magyarország gazdasági lehetőségei nem is teszik lehetővé, hogy egy olyan típusú fegyveres erőt tartsunk fenn, amely ilyesmire alkalmas. Akkor még, a kilencvenes évek elejénközepén, azt kell mondanom, meg lehetett érteni azt, ha egyes képviselőtársaink - azt kell mondanom, akkor mindenekelőtt az akkori Kisgazdapártban, mondjuk, Lányi Zsolt volt egy tiszteletreméltó és markáns képviselője ennek az álláspontnak - azt mondták, hogy nem indokolt ez a felfogás, igenis Magyarországnak képesnek kell lennie egy ilyen hagyományos típusú védelemre. No de azóta, tisztelt Országgyűlés, a NATO tagjává vált Magyarország! Magyarországnak nem kell egyedül gondoskodnia a védelméről (Az elnök csenget.) , nem is lenne racionális, ha egyedül gondoskodna a védelméről... ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Képviselő úr, ha nem haragszik, eddig az általános vita megismétlését hallgattuk - most akkor tessék a 24 ponthoz szólni! BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Én a pontokhoz szólok hozzá, mind járt észre fogja venni. Ebben a helyzetben, amelybe Magyarország jutott, egyszerűen nincs értelme és nincs racionalitása az egész korosztályok sorkatonai kiképzésének. Ebből a filozófiából, amit korábban még a Fidesz is magáénak vallott, következik az egyi k legfontosabb javaslatunk, amely az ajánlás 5. pontjában szerepel, és amelyet Mécs Imre röviden már említett. Igaz, hogy a hatályos honvédelmi törvény is tartalmaz olyan rendelkezést mindjárt az elején, hogy a katonai szolgálat csak a legszükségesebb mért ékben terhelheti békeidőben a polgárokat. Mi azonban ezt a követelményt ebben a módosító javaslatban lefordítjuk a sorkatonai szolgálatra való behívás nyelvére, amikor kimondjuk azt, hogy nem lehet mindenkit, aki életkoránál fogva jelenleg szóba jöhet sork atonának, behívni sorkatonának; nem lehet, nincs értelme, nem indokolt mindenkit kiképezni katonának, hanem csak azokat, akikre valóban szükség van azon feladatok ellátásához, amelyek ma a Magyar Honvédség feladatai. És ezek sokkal szűkebbek, mint amiben h agyományosan Magyarországon gondolkodnak; ezek szövetségi feladatok, békefenntartó feladatok, kárelhárítási feladatok, és ehhez egy sokkal kisebb hadseregre van szükség. Ezt szolgálja az 5. pontban lévő módosító javaslatunk, és azt gondoljuk, hogy mindaddi g, amíg a kormányoldal ezt a követelményt, ezt a kikötést nem fogadja el, addig nem lehet komolyan venni azt az ígéretüket, azt a szándékukat, hogy valóban egy modern, a mai magyarországi feladatoknak megfelelő honvédségben, fegyveres erőkben gondolkodnak. Ez az első kérdés, amiben a módosító javaslatunk rendkívül nagy jelentőségű. Vannak azután olyan javaslataink, amelyek mindenekelőtt a katonák emberi jogaival függenek össze, és ahol olyan korlátozások vannak részben a hatályos törvényben, részben a módos ításban, amelyek a mai feltételek mellett nem indokoltak. Nem akartam rá visszatérni, mert Mécs Imre
