Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 7 (204. szám) - A sor- és tartalékos katonai szolgálat teljesítése rendjének változásával érintett törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
2688 kimerítően indokolta, de mégis vissza kell térnem ezek után a 2. pontban szereplő javaslatunkra, nevezetesen arra, hogy ugye a hatályos törvény szerint a h adkötelesnek kell adatot szolgáltatnia - a javaslat azt mondja, hogy szolgáltasson adatot a felsőoktatási intézmény. Vidoven képviselő úr most Mécs Imrével vitatkozva azt mondta, hogy ez kényelmes a hadkötelesnek, ha nem neki kell jelenteni, hanem a felsőo ktatási intézmény jelent. Igaz? Igen ám, csak mi azt gondoljuk, hogy a felsőoktatási intézménynek ahhoz, hogy milyen viszony van a hadköteles és a honvédség között, nincs köze. Ez a fiatal állampolgárnak, tehát a felsőoktatási intézmény hallgatójának és a honvédségnek, hogy úgy mondjam, a belügye. Ez egy olyan szférája az egyetemi hallgatók életének, ami fölött nem gyakorolhat a felsőoktatási intézmény semmiféle ellenőrzést. Ezért azt gondoljuk, hogy a felsőoktatási intézménynek nincs olyan joga, funkciója, hogy a hallgató tudta nélkül a hallgatóról bármilyen információt továbbítson a honvédségnek. Én tudom, hogy ez kényelmesebb adott esetben önnek, nekem mint egyetemi hallgatónak, de én mégis azt gondolom, hogy az emberek önrendelkezése fontosabb követelmén y, és mi ezt a módosítást ezért tartjuk elfogadhatatlannak. Alapvető emberi jogi kérdésről van szó! Hasonlóképpen fontos emberi jogi probléma ez a bizonyos egyenruhakérdés. Beszélt már erről Göndör képviselő úr is. Nem merült volna fel bennünk ez a kérdés, ez a probléma, ha a vezérkari főnök nem tett volna olyan nyilvános kijelentéseket, hogy vissza akarnak térni ahhoz a rendszerhez, amikor a katonák a laktanyán kívül is egyenruhát voltak kötelesek viselni. Szeretném felhívni az önök figyelmét arra, hogy a hatályos honvédelmi törvény ezt nem teszi lehetővé, mármint azt, amit a vezérkari főnök javasol - meg kell nézni! (21.20) De mi fontosnak tartjuk, hogy explicit mondattal erősítsük meg, hogy ilyesmit nem lehet csinálni; meg fogom mutatni Simicskó képviselő úrnak a hatályos honvédelmi törvénynek ezt a helyét. Van itt egy hasonlóképpen - ha úgy tetszik - emberi jogi természetű kis módosító javaslatunk, és aki csak az ajánlást nézte át és nem a javaslatunk indoklását, talán észre sem vette. A 21. pontban, ahol a hatályon kívül helyezésekről van szó, javaslunk egy további hatályon kívül helyezendő rendelkezést. Annak a szabálynak a hatályon kívül helyezését kezdeményezzük, amely azt mondja ki, hogy a sorkatona a személyi igazolványát és útlevelét köteles leadni a hadseregnek a sorkatonai szolgálat idejére. Tudjuk jól, hogy ez egy olyan rendelkezés, amely nagyon régóta érvényben van Magyarországon, amely a sorkatonát - hogy mondjam - mint a hadsereg szolgáját és nem önálló embert kezeli. Neki nincs személyi igazol ványa, neki csak katonaigazolványa van. Azzal a felfogással, amit tíztizenkét évvel ezelőtt még a Fidesszel együtt vallottunk, hogy a katona egyenruhás állampolgár, akinek a jogai csak a katonai szolgálathoz szükséges legszükségesebb mértékben korlátozhat ók - ezt képviselte az első ciklusban Orbán Viktor, Fodor Gábor, Wachsler Tamás mint a Fidesz akkori katonai szóvivője , ez összeegyeztethetetlen, és nincs is rá szükség, semmilyen gyakorlati jelentősége nincs. Miért ne lehetne a katonánál személyi igazol vány? Ugyanaz a kérdés, mint az egyenruha kérdése: véletlenül se tüntethesse fel magát a laktanyán kívül is olyan valakinek, aki nem katona. Szükség van ma Magyarországon erre a szabályra? Nyilvánvalóan nincs szükség. Ennek a megalázó szabálynak az elhagyá sát javasoljuk a 21. pontban. Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott törvényjavaslat csökkenti a sorkatonai szolgálat idejét, és nem fogalmaz egyértelműen abban a tekintetben, hogy mi történik a polgári szolgálattal, ugyanis a polgári szolgálatra vonatkoz ó hatályos szabály alapján nem világos, hogy azoknak, akik most már hat hónapos rövidített sorkatonai szolgálatot teljesítenek, a hat hónapját vagy a korábbiaknak a kilenc hónapját kell figyelembe venni a polgári szolgálati idő számításánál. A 23. pontban lévő javaslatunk egyértelművé kívánja tenni, hogy a polgári szolgálat ideje a sorkatonai szolgálat időtartamával együtt, azzal arányosan csökken, és itt a jogbizonytalanságot kívánja megszüntetni.
