Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak

2001. május 7 (204. szám) - A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HEGYI GYULA (MSZP):

2649 tisztelni, még akkor is, ha ellenfelünk. Épp azért szépek azok a példák, amelyeket említettem:

Verdunnél képesek voltak arra, hogy közös emlékművet építsenek, és most képesek együtt é

píteni - bár ez is egy koturnusos szó - az Európai Uniót ezek után. Nekünk is el kell ide jutni. Alig van néhány olyan időszaka a történelmünknek, amikor tényleg lineárisan, tisztán, világosan

párhuzamosak voltak a vektorok. A mohácsi vésznél is milyen áru

lások voltak, de bárhova nézünk a

történelemben, mindig szövevényes volt, egyéni érdekek voltak. Azokat, akik a köz érdekében

teljesítették a kötelességüket és az egyéni jó tulajdonságokat érvényesítették - bátorság, egyenesség

és így tovább , igenis tisz

telnünk kell, mert példát kell adni. Hogyan tudjuk a mi államunkat vagy a

mi közösségünket szervezni, ha nem ismerjük el azokat, akik a vállalták a közösséget? De

ugyanakkor azokat a bátor férfiakat is becsülnünk kell, mint BajcsyZsilinszky Endre, Odescal

chi herceg - kapásból ők jutottak eszembe , akik képesek voltak életük kockáztatásával és

feláldozásával is megálljt parancsolni, amikor ugyanaz a dolog nyilvánvalóan rosszra fordult.

(Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Mind a kettőt hősként tiszteljük, mind a

két kategóriát.

(Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc)

: Kétperces hozzászólásra következik Bauer Tamás, az SZDSZ képviselője. BAUER TAMÁS (SZDSZ)

: Köszönöm a szót, elnök úr. Csak két megjegyzést fűznék ahhoz, amit az államti

tkár úr mondott.

Az egyik: fenntartom magamnak azt a lehetőséget, ami mindenkinek fennáll, hogy amit a másikunk

mond, azon gondolkozzék, és levonja belőle a következtetéseket - ezt a jövőben is meg fogom tenni. A másik pedig, tisztelt államtitkár úr, azt g

ondolom, ha egy országot a vezetői egy értelmetlen,

haszontalan, káros, az ország érdekeit veszélyeztető háborúba belevisznek, akkor én emberileg

becsülöm és sajnálom azokat, akik ebben követik a kormányt, és tisztelem azokat, akiknek van

bátorságuk nem kö

vetni a kormányt. És kiváltképp akkor, amikor ez a háború, amibe

Magyarországot az akkori vezetői belevitték, a demokratikus országok ellen irányult a legszörnyűbb

rendszer nevében, a náci Németország nevében, és ebbe azért viszik bele ezek a vezetők az or

szágot,

mert azt hiszik, hogy a maguk revíziós céljait így fogják tudni megvalósítani, akkor azoknak volt

igaza, akik ezzel a háborúval, tisztelt államtitkár úr, szembefordultak. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc)

: Kétperces hozzászólásra következi

k Hegyi Gyula úr, az MSZP képviselője. HEGYI GYULA (MSZP)

: Köszönöm szépen, elnök úr. Bevallom, hozzám leginkább Mécs Imre emelkedett szavai állnak,

és nem hiszem azt, hogy ne lehetne emelkedetten fogalmazni - más dolog az, hogy azt hiszem,

inkább egy parl

amenti beszédben, mint egy törvényjavaslat szövegében, amelynek mégis pontosnak

kellene lennie. Nem akarok mély történelmi órákba visszabocsátkozni, de az áldozat és hogy melyik oldalon,

kinek volt igaza, azért is nehéz kérdés, tisztelt képviselőtársaim - ha Hóman Bálintot olvassuk, akkor

látjuk, hogy Szent István és Vazul egymás közti háborúját úgy írták le a korabeli krónikákban, hogy

a németek voltak azok, akik Szent István mellett harcoltak, és Vazul mellett harcoltak az úgynevezett

magyarok - az akkori két tábor megnevezése ez. Persze, Szent István mellett is harcoltak magyarok,

valószínűleg a másik oldalon egyáltalán nem voltak külföldi zsoldosok, akiket a német szó jelentett.

Ilyen értelemben valóban azt hiszem, a történelemnek ma már mind a két oldal része, és valóban a

békévé oldja az emlékezés igazsága érvényes erre. A XX. századra ez még nem állt. (18.20) Azt azért meg kell mondanom Horváth Béla és mások - nem tudom, kisgazda vagy milyen képviselők jelenleg - véleményé

vel kapcsolatban, hogy függetlenül az emléknaptól, le kell szögezni