Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 20 (203. szám) - A tankönyvpiac rendjéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - CSIZMÁR GÁBOR (MSZP):
2566 Köszönöm. ELNÖK (G yimóthy Géza) : Köszönöm. Megadom a szót felszólalásra Csizmár Gábor képviselő úrnak. CSIZMÁR GÁBOR (MSZP) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Én ebben a vitaszakaszban egy konkrét módosító indítványhoz, illetve két módosítóindítványcsomagho z vagy csoporthoz szeretnék megjegyzést fűzni. Az első mindjárt a 44es ajánlási pont, amelyben mi arra tettünk javaslatot, hogy a Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete esetében ne legyen kötelező tagság. Miért tettük ezt a javaslatot? Úgy szól a törv ényjavaslat szövege, hogy "tankönyvkiadói, illetve tankönyvforgalmazói tevékenységet üzletszerűen kizárólag az végezhet, aki tagja a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének, továbbiakban testület." Vagyis tehát az az alapítvány, egyesület, iskola, am ely nem nagy tankönyvkiadó, hanem más szakmai tevékenysége mellett - mondjuk, egy szakmai pedagógiai szervezet - úgy dönt, hogy készít tankönyvet, kiadóként megjelenik, minősítteti, és jelen akar lenni a piacon, az egyszerűen nem tudja megtenni ezt, mert c sak akkor létezik ez a lehetőség számára, ha kötelezően tagja ennek a köztestületnek. A mi megítélésünk szerint teljesen ellentmond a korábbi köztestületi szabályozásnak vagy a mostani köztestületi szabályozásnak is a kötelező tagság, hiszen épp néhány hón apja vagy egy évvel ezelőtt döntött az Országgyűlés a gazdasági kamarák esetén a kötelező tagság megszüntetéséről. Ehhez képest a kormány most egy homlokegyenest ellentétes javaslatot, egy kötelező tagságú köztestületet terjeszt elénk. Azt a szándékot értv e, hogy a tankönyvpiac szereplőit együtt kell látni, és hogy ne lehessen bizonyos kritériumok megléte nélkül a tankönyvpiacon jelen lenni, én azt gondolom, hogy megfontolandó lenne a kötelező tagság helyett a kötelező regisztráció előírása. Nevezetesen, ho gy ez a köztestület a törvényben kapjon felhatalmazást arra, hogy ilyen nyilvántartást vezessen, kötelező legyen az ő nyilvántartásában szerepelnie annak, aki a tankönyvpiacon meg akar jelenni, és ha valaki nem szerepel ebben a nyilvántartásban, akkor nem is lehet tankönyvkiadói vagy tankönyvforgalmazói tevékenységet folytatnia. Én kérem a kormányt, hogy gondolja végig még egyszer, hogy milyen következményei vannak a kötelező tagságnak, és nem jobb változate az egész köztestület működése szempontjából a k ötelező regisztráció előírása, szemben a kötelező tagsággal. A második megjegyzésemet ebben a vitaszakaszban lényegében a 49., 51., 53., 58., 59., 65., 67., 72., 87. ajánlási pontok bármelyikénél elmondhattam volna. Itt arról van szó, hogy meglehetős alapo ssággal és részletezettséggel próbálja a törvényjavaslat szabályozni ennek a köztestületnek a belső működését. Az általános vitában is elmondtam, szeretném most is megismételni: működésképtelenné tud tenni egy szakmai önigazgató szervezetet, egy köztestüle tet az, ha a törvény aprólékos részletezettséggel minden napi működési kérdést szabályoz. Úgy gondoljuk, hogy például a testületek létszáma, azok üléseinek gyakorisága, azoknak a meghívottjai és egy sor technikai kérdés, ami a szervezet belügye, nem törvén yi szabályozást igényel, hanem a szervezet alapszabályában kell ezt pontosan, részletesen megfogalmazni, a tagok akaratának, közös szándékának megfelelően. Ha törvény írja elő például, hogy 715 tagú lehet az etikai bizottság, vagy 715 tagú lehet az elnök ség, akkor ráadásul a szervezetet meglehetősen költséges működésbe is zavarja, mert bizony azoknak az embereknek, ha mondjuk egy etikai eljárás során valamennyiüknek ülésezniük kell, akkor utazási költségeik vannak, valamennyiüknek ki kell menni meglátogat ni valami szervezetet vagy céget, mert olyan az ügy, akkor bizony annak költségei vannak.
