Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 20 (203. szám) - A tankönyvpiac rendjéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - CSIZMÁR GÁBOR (MSZP):
2556 A kö vetkező a 10. ajánlási pont, amellyel kapcsolatosan szeretnék néhány megjegyzést tenni. Egy félreérthető szabály bevezetéséről van szó. A törvényjavaslat 2. § (3) bekezdése lényegében azt mondaná, hogy a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban a jogszabályban m eghatározottak szerint biztosítani kell a jóváhagyásra benyújtott könyv iskolai oktatás keretében történő kipróbálását. Ez az első olvasatban azt sugallja, hogy gyakorlatilag minden könyvet ki kell próbálni, mielőtt az tankönyvvé minősül. Aztán van egy ala posabb, második olvasat - és a bizottsági vitában ki is derült, hogy a kormánynak nincs ilyen típusú szándéka , amely alapján ez úgy értelmezhető, hogy a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban meg kell jeleníteni egyáltalán ezt a műfajt, hogy iskolai kipróbál ás. Abban a miniszteri rendeletben nyilván meg lehet fogalmazni, hogy mikor kell a művel ilyen kipróbálást végezni, annak érdekében, hogy az tankönyvvé minősüljön, és a kormány nem gondolja, hogy ezt minden egyes könyv esetében végig kellene csinálni. Én ö rülök, ha az a kormányzati szándék, miszerint nem gondolja, hogy minden egyes könyvet ki kellene próbálni, mert ennek egyrészt irdatlan nagyok a költségei; másrészt azt gondolom, szervezésileg ez kivitelezhetetlen; harmadrészt, és talán ez a legfontosabb, szakmailag ma még megalapozatlan, kimunkálatlan dologról van szó. De el tudok, s gondolom, önök is el tudnak képzelni olyan helyzetet, amikor tényleg ki kell próbálni egy könyvet az iskolában, mert az írásos dokumentáció alapján szakmailag nem állapítható meg, hogy ez hosszú távon valóban alkalmazható lehet. Egy ilyen eljárást tehát nyilván lehetővé kell tenni. Mi már benyújtottunk egy olyan kapcsolódó módosító indítványt, ami a 2. § (3) bekezdését úgy próbálja átszövegezni, hogy teljesen egyértelmű legyen, hogy nem kell minden könyvet iskolai kipróbálási eljárás alá venni, de ha szükséges az eljárásban ez a fajta kipróbálás, akkor azt bizony lehetővé kell tenni. Kérem a kormányt, fontolja meg ezt, hogy ezáltal egyértelműbb legyen a törvény szövege, s legyen világos, hogy nem minden könyv esetében akarja az iskolai oktatás keretében történő kipróbálást. A következő ajánlási pont a 15., amire kitérnék. A 15. ajánlási pontban mi tettünk egy kísérletet arra, hogy a nemzetiségi és gyógypedagógiai iskolák tankönyv ével kapcsolatos kormányzati felelősséget hangsúlyossá tegyük a törvényjavaslatban. A bizottsági vitában kiderült, hogy kodifikációs szempontból nincs jó helyen a dolog, de úgy vettük észre, hogy a kormány és a javaslattevők egyetértettek abban, hogy a kor mánynak, adott esetben az oktatási miniszternek valóban speciális felelőssége van a gyógypedagógiai iskolák és a nemzetiségi tannyelvű iskolák tankönyvvel való ellátása tekintetében, és célszerű ezt a speciális felelősséget megfogalmazni. Ezért mi kapcsoló dó módosító indítványt nyújtottunk be egy új (4) bekezdés formájában történő szövegezésre. Tisztelettel kérem az államtitkár urat, hogy amennyiben a kormány szándéka továbbra is ugyanez - és ebben egyetértettünk, hogy ez a speciális felelősség fogalmazódjé k meg , akkor vizsgálják meg ezt a javaslatunkat, és ha lehetséges, támogassák. A következő a 22. ajánlási pont, amelyhez szeretnék megjegyzést fűzni. Meglehetősen nagy vita volt a bizottságban és itt, a plenáris ülésen is arról, hogy szükségese egyáltal án, s tarthatóe, hogy a tankönyvjegyzékre pályázati úton lehessen felkerülni. Én is elmondtam az általános vita elején, hogy nagyon nagy veszéllyel jár ez a dolog, hiszen évente különböző pályázati szempontok lehetnek, és maga a tankönyv, maga az iskolai oktatás pedig nem viseli el, hogy évente különböző szempontok szerint kerülhessenek fel tankönyvek a tankönyvjegyzékre, vagy kerüljenek le onnan. Számunkra a legérzékenyebb kérdés pontosan az volt, hogy az e listára kerülés kapcsán lehete tartalmi kritéri umokat megfogalmazni, vagy sem. Mi azt gyanítottuk, hogy ilyet akar megfogalmazni a kormányzat. A kormányzat a vitában eléggé világosan értésre adta, hogy nem óhajtja politikailag befolyásolni a tankönyvek tartalmát, nem óhajtja miniszteri döntéssel befoly ásolni a tartalmat. Ezért lényegében egyet is értett egy ilyen típusú oktatási bizottsági módosító javaslattal, amelyik azt mondja, hogy a pályázatot úgy kell kiírni, hogy az a tankönyvek tárgykörét ne korlátozza. Azt gondolom, ez egy jó irányba tett lépés . Úgy gondoljuk azonban, hogy ezt a szöveget tovább kellene pontosítani. Nevezetesen egy kapcsolódó módosító indítvánnyal teszünk is erre kísérletet, hogy "a
