Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 20 (203. szám) - A tankönyvpiac rendjéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - CSIZMÁR GÁBOR (MSZP):
2557 tankönyvek tárgykörét és tartalmát" - ezzel egészítsük ki. Ugyanis kevés azt mondani, hogy a pályá zat nem korlátozhatja, hány számtan, hány történelem, hány ilyen, hány olyan tankönyv kerülhet fel a tankönyvjegyzékre - ez a tárgykör kérdése. De azt gondolom, a pályázatnak olyan típusú kritériumokat sem kellene tartalmaznia, hogy milyen tartalma legye n az adott tankönyvnek. Úgy gondolom, nem is akar ilyet a miniszter, ezért valószínűleg egyet tudunk érteni abban, hogy ezt a fajta korlátozást, ami egyelőre a tárgykör kérdésében fogalmazódik meg, s egyetértés van benne a miniszter és a bizottság között, bővítsük a tartalommal is. Ezzel valószínűleg megfelelő garanciát teremtünk arra, hogy itt nincs és ne is legyen szándék a tankönyvek tartalmába való politikai beavatkozásra. A következő a 25. ajánlási pont, amihez szeretnék érvelő megjegyzést fűzni. A kor mány a törvényjavaslatban - egy későbbi vitaszakaszban tárgyalt részben - javaslatot tesz arra, hogy létrejöjjön egy köztestület, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete. Vitatható, hogy mennyire erős hatásköröket akar a számára biztosítani, de a kormá ny mégiscsak a tankönyvpiac komoly szereplőjének gondolja, amivel mi, szocialista párti képviselők a magunk részéről egyet is értettünk, hogy egy ilyen legyen. Úgy gondolom, a kormányzati szándékok őszinteségére az adna igazán garanciát, a hitelét az bizto sítaná, ha az oktatási miniszter a saját döntési folyamatában az olyan lényeges kérdésekben, amelyek a piacot érintik, maga is komolyan venné ezt a köztestületet, és ez a törvény olyan hatáskört biztosítana a köztestület számára, ami a miniszteri döntések kapcsán a ma még nem mindig körültekintő egyeztetésnek valamifajta kötelezettségét írja elő. Mi arra tettünk javaslatot, hogy a miniszter csak ennek a köztestületnek az egyetértésével tehesse azt meg, hogy közleményben rögzíti azt az árat, amely fölött a t ankönyv nem kerülhet fel a tankönyvjegyzékre. Gondoljunk bele: árképzésről, költségekről, alapos elemzésről kik rendelkeznek információkkal? Maguk a kiadók. Ha a kiadók köztestülete nem szólhat bele egy olyan közleménybe, amit a miniszter lényegében árközl eményként tesz közzé, még csak szerepe sincs ebben, mert a miniszter egyszerűen a hasára üt és úgy dönt, hogy ilyen és ilyen ár mellett lehet felkerülni vagy nem felkerülni a tankönyvjegyzékre, azt gondolom, ez nonszensz. (11.50) Tehát akik értenek hozzá, akiknek információjuk van, azoknak nincs az ügyben hatáskörük, akinek meg nincs információja, nincs jelen a piacon, fogalma sincs a dolgok részleteiről, az pedig dönt az adott ügyben. Itt össze kellene tolni a kompetenciákat, ezért tettük mi ezt a javaslat ot, hogy a köztestülettel egyetértésben kerüljön sor az ilyen típusú árközlemény kialakítására. A következő - amiről már szó volt - a 30., 31., 32. ajánlási pont. Szerencsére itt egy kicsit rövidebb lehetek. Itt is érzékelek egy finom elmozdulást a kormány korábbi merev álláspontjától, nevezetesen, hogy azzal már egyetértett, hogy a társadalmiközéleti kvázi reklámok nagyon veszélyes terep lehetnek, és nem óhajt belebonyolódni politikai vitákra okot adó helyzetekbe, én azonban erre a rugalmasságra szeretném tovább biztatni. Egyfelől biztatni a hasonlóképpen nagyon sok vihart kiváltó kulturális tevékenység újragondolására, mert bizony nagyon sok vitát válthat ki, hogy milyen reklám vagy közérdekű közlemény jelenjen meg kulturális tevékenységgel összefüggésben . Itt ízlések, irányzatok, sok minden vitája lehet, és nem gondolom, hogy a miniszter vagy egyébként a törvényben meghatározhatatlan valaki - mert egyébként nem tudjuk, hogy ezt a közleményt ki írja és ki dönt róla, a törvényből ez nem derül ki , tehát az a valaki, aki rákényszeríti a kiadóra a szöveg közlését, nyilvánvalóan lehet, hogy nem is tudja azt a felelősséget vállalni, ami egyébként a közlemény tartalmával összefügg. Tehát ez is egy nehéz dolog, és egy korábbi kétpercesben jeleztem azt is, hogy az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel kapcsolatos rendkívül hasznosnak látszó információk mögött hihetetlen nagy gazdasági érdekek jelennek meg. Úgy gondolom, nem kell itt sok példát mondani, de mondok egy olyan példát, amit talán a fideszes képvis előtársak értenek. Volt már olyan üdítőital, konkrét üdítőital, ami ellen a fideszes képviselők az előző ciklusban éles kirohanásokat intéztek itt az
