Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 19 (202. szám) - Az elektronikus aláírásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - MÁRTON ATTILA (Fidesz):
2506 született, amely sajnálatos módon a sajtóban is napvilágot látot t, méghozzá félreértelmezve. Nagyon tisztelem ellenzéki képviselőtársaimat, de úgy gondolom, hogy ez esetben a nyilatkozataikat időnként - ha már az idő múlik, és néhány dologra fény derül - egy kicsit nem ártott volna korrigálni; vagy ha már régebben adtá k a nyilatkozatot, akkor beszélni az illetékes újságíróval, hogy azért nem pont arról van szó, mint ami a nyilatkozatban megjelent. Ugyanis itt - a félreértések elkerülése végett, ahogy az előbb Molnár képviselőtársam is említette - az eszközök tanúsításár ól van szó, tehát azoknak az eszközöknek a tanúsításáról, amelyekkel majd az elektronikus aláírást valamilyen formában el lehet egy dokumentumra helyezni. Úgy gondoljuk, hogy ez mindenképpen egy nagyon fontos folyamat, hiszen ha belegondolunk abba, hogy bá rmilyen, mondjuk, elektronikai terméknek, ami bekerül az országba, mindenképpen egy előzetes minősítésen, egy tanúsítási folyamaton kell átesnie, akkor ez, ami ebben a módosító indítványban, illetve magában a törvény szövegében is meg van fogalmazva, lénye gében tökéletesen beleillik a mai joggyakorlatba, és attól semmiféle eltérést nem mutat. Ami itt igazából talán félreértésre okot adhatott, az az, hogy az eredeti javaslatban a Hírközlési Főfelügyelet jogában állt ezeket a tanúsító szervezeteket nyilvántar tásba venni. Itt azonban megint csak szeretném hangsúlyozni: a módosító indítvány arra vonatkozik, hogy a mai magyar joggyakorlatnak megfelelően mi úgy láttuk célszerűnek, ha már egyébként más törvényekben, illetve jogszabályokban rendezett hatáskör, amely a miniszter hatáskörébe utalja ezen tanúsító intézetek kijelölését - és itt több esetben is különböző jogszabályok, különböző hivatkozások, különböző címek a "kijelölés" szót alkalmazzák, és ezt szeretném hangsúlyozni , tehát az illetékes miniszter hatás körébe emeltük föl úgymond ezt a kijelölést. Ezen túlmenően természetesen a Hírközlési Főfelügyeletnek az a feladata, ami ezeknek a tanúsító szervezeteknek a nyilvántartásba vételére vonatkozik, természetesen továbbra is megmaradna. Azonban mi is figyeltün k mindazokra a vitákra, érvekre, ellenérvekre, észrevételekre, amelyek a bizottsági vitában elhangzottak, és hogy mindenféle félreértés ez ügyben elkerülhető legyen, ezért már most tájékoztatom tisztelt képviselőtársaimat, hogy kapcsolódó módosító indítván yt nyújtottunk be ehhez a ponthoz, amely az akkreditáló szervezetek szerepét fogja pontosan definiálni ebben a kijelölési folyamatban. Hiszen itt semmiféle politikai huncutságról nincs szó, mindössze csak - még egyszer szeretném hangsúlyozni - a már meglév ő joggyakorlathoz szerettünk volna alkalmazkodni, és ugyanazt az eljárási folyamatot, azt az eljárási rendet szerettük volna itt, az elektronikus aláíráshoz kapcsolódó tanúsító szervezetek esetében is végigvinni, mint ami egyébként az élet más területein é rvényesül, legyen szó bármilyen elektronikai, műszaki termékről, gépjárműről, Egészségügyi Minisztérium hatáskörébe és felügyeletébe tartozó eszközökről. És most itt csak néhányat szemezgetek azokból a különböző jogszabályokból, törvényekből, rendeletekből , amelyek mind a kijelölések folyamatát fogalmazzák meg pontosan. Tehát ez a módosító indítványunk, és az ehhez kapcsolódó 52., 53., 54. pont tulajdonképpen ennek a folyamatnak a precíz tisztázását szolgálta, ami egy kapcsolódó módosító indítvánnyal termés zetesen még további pontosításra fog kerülni. Ez volt tehát az ajánlás 17. pontja, amelyről most szóltam. (17.40) Van még egy pont, amelyről néhány gondolatot szeretnék szólni, ez pedig az ajánlás 7. pontja. Amikor ez a törvénytervezet, törvé nyjavaslat megszületett, akkor, azt hiszem, mindenki - és a vezérszónoki felszólalásokból is az volt kihallható - előnyeként értékelte, hogy nem lesz kötelező az elektronikus aláírás alkalmazása; ám mindenkit szeretnénk erre késztetni. Pontosan ezért, hogy ne tegyük ezt kötelezővé, bizonyos lehetőséget adott a törvénytervezet szövege, hogy különböző jogviszonyokban ettől a törvényi szabályozástól el lehessen térni. Szintén alapozva az elhangzottakra, a véleményekre, a bizottsági vitában elhangzottakra, úgy gondoltuk, hogy ezzel a módosító javaslattal bizonyos mértékben pontosítani kell, hogy kikre is vonatkozhat az a kör, ahol el lehet térni a törvény szövegétől. Ezért is nyújtottuk be úgy, hogy
