Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 19 (202. szám) - Az elektronikus aláírásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - MOLNÁR GYULA (MSZP):
2504 Az első szakaszban a törvény hatályát, alapelveit, valamint az elektronikus aláírás felhasználásának lehetőségeit tartalmazó szabályokhoz érkezett módosító javaslatok vitájára kerül sor az ajánlás 520. pontjai alapján, és ezekhez kapcsolódnak a 49., 50., 51., 67., 68. pontok. A má sodik vitaszakaszban az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások szabályait érintő indítványok vitája következik a 2139. pontok, valamint a 66., 69., 70. pontok alapján. A következő vitaszakasz a Hírközlési Főfelügyelet tevékenységére vonatkozó szabályokhoz érkezett módosító javaslatokat tartalmazza, és ebben a vitaszakaszban szerepelnek a záró rendelkezésekhez érkezett módosító javaslatok is a 4065. pontok szerint. Az utolsó vitaszakaszban pedig a címhez és a preambulumhoz benyújtott módosító j avaslatok vitájára kerül sor az 14. pontok alapján. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Országgyűlés! Kérem, aki ezzel a javaslatommal egyetért, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy az Országgyűlés jól látható többség e egyetért ezzel az indítványommal. Megnyitom a részletes vita első szakaszát az ajánlás 520. pontjai szerint. Megkérdezem, hogy ki kíván felszólalni. Megadom a szót Molnár Gyula képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő úr! MOLNÁR GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! A következő néhány dologhoz szeretnék itt az első szakasz vitája kapcsán hozzászólni. Az egyik: benyújtottunk egy szerintem nagyon fontos módosító indítványt, ami pontosítja és precízeb bé teszi a törvény ezen részét, ugyanis az aláírónál valamiért a definícióban nem szerepelnek a jogi személyek. Természetes személyekről beszél, majdan később a törvény további paragrafusaiban értelemszerűen kiderül, hogy a törvény hatályát kiterjeszti a j ogi személyekre, jogi személyek nevében eljáró természetes személyekre, mégis azt gondoljuk, hogy talán szerencsés lenne, ha magánál az aláíró definíciójánál pontosan és precízen megjelölnénk azt, amit egyébként az Európai Unió hasonló típusú ajánlásai, tö rvényei oly precízen tartalmaznak. A következő, amihez hozzá szeretnék szólni, az ajánlás 6. pontja. Elment Csáky András, nyilván nem kíván a saját maga javaslata mellett érvelni. Én ezt megtenném, ugyanis ha ez a paragrafus ilyen formában benne marad a tö rvényben, akkor tulajdonképpen semmi értelme törvényt hozni. Ez ugyanis arról szól, hogy minden, ami eddig megfogalmazásra került, a két szereplő megállapodása alapján önkényesen megváltoztatható és módosítható. Szerintünk ilyen formában nem lenne szerencs és, ha ez a törvényben szerepelne. A következő látszólag egy műszaki kérdés, de szerintem rendkívüli fontossággal bír. Ez az ide sorolt 67. és 68. pontokra vonatkozik, Szabó Zoltánnal nyújtottuk be. (17.30) A következő ennek a hátsó szándéka vagy tartalma. Áttekintve azokat a törvényeket, amelyeket elektronikus aláírásról hoztak más országokban, azt látjuk, hogy rögzítésre került a titkosító kulcsok minimumhossza és maximumhossza. A minimumhossz nyilvánvalóan azért, hogy ne lehessen olyan túlságosan egyszer ű kulcs, amely könnyedén feltörhető. A maximumkulcsoknak viszont van egy nagyon fontos nemzetbiztonsági vetülete a mi értesülésünk szerint. Tehát az sem lenne szerencsés, ha olyan kulcsok kerülnének Magyarországon felhasználásra, amelyeket semmilyen formáb an senki a későbbiekben, esetlegesen szükséghelyzetben feltörni nem tud. Ezzel kapcsolatban én egy olyan számot elmondtam már a vita egy előző szakaszában, de szeretném most megismételni, amely szerintem nagyon érdekes lehet. Egy 29 bit hosszúságú titkos k ódot egy átlagos számítógéppel nyolc és fél óra alatt lehet feltörni, egy ma működő komoly gép, amely 1 millió jelszó/másodperc
