Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 19 (202. szám) - A hírközlésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
2488 szolgáltató Matáv hálózatát, azonban a legnagyobb Matáv nem használhatj a a szintén nem kicsi Vivendi hálózatát. Ezt a 41. § (3) bekezdése elég határozottan megállapítja. Ez a példa Európában példa nélküli, mert nem érvényesül az egyenlő elbánás elve a törvényben. Körül van írva egy cég, amely negatív megkülönböztetésben része sül. Eredménye, hogy a Vivendi területén nem lesz verseny, ezzel 900 ezer előfizető valószínűleg rosszabbul jár. És kik járnak jól? - kérdezhetném. Elég egyértelmű! Ezek szerint nem kell hogy verseny legyen Szegeden, Szentesen, Jászberényben, Esztergomban, Gödöllőn, Vácott, Pápán - hogy csak néhány várost soroljak fel. A törvényben szó van arról a hatóságról, amely felügyeli ezt az egész tevékenységet. A törvény 72. és 73. §a rögzíti, hogy a jövőt illetően kik fogják felügyelni ezt a piacot, a törvény végr ehajtásával kik fognak foglalkozni. Ennek egyik legfontosabb szervezete a döntőbizottság. Már a hatóság elnöke is független, hiszen a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki hat évre. Majd ezek után a munkáltatói jogokat nem más, mint maga a minis zter gyakorolja. Majd ezek után az elnök - a 73. § (1) bekezdése szerint - létrehoz egy 12 főből álló döntőbizottságot, amelynek tagjait ő nevezi ki és menti fel, továbbá a tagok munkáltatói jogát is ő gyakorolja. A törvénytervezet indoklásának szövege sze rint ez egy abszolút szuverén, független testület lesz, amelynek döntéseit szakmai - és nem politikai - alapon hozza meg. Ezt elég nehéz így feltételezni! Ez a döntőbizottság fog választottbíróságként a hírközlés területén minden lényegi döntést meghozni, minden nyomásgyakorlás nélkül. Ez a döntőbizottság ebben a formában a második ORTT lesz. Itt egyszerűbb lesz a kormányzat helyzete, akaratát könnyebben érvényesítheti, hiszen a függelmi viszonyok egyértelműen megfogalmazásra kerülnek a törvényben. Ezt a go ndolatot erősíti a 100. § (2) bekezdése is: a döntőbizottság határozatának bírósági eljárás kezdeményezése esetén sincs halasztó hatálya. Ismerve a magyarországi állapotokat, ismerve a bírósági ügyek átfutási idejét, ez minimálisan egy év, ennyi idő alatt egy vállalkozás általában tönkre is megy, ha húzott döntésekre van kényszerítve. Még egy olyan gyöngyszeméről szeretnék ennek a törvénynek beszélni, amely a 109. § (1) bekezdésében szerepel, ami nem másról szól, mintegy megváltoztatva a hitelintézetekről é s a pénzügyi vállalkozásokról szóló '96. évi törvényt, ami azt jelenti, becsempész oda egyetlen egy címet, amely egy vállalkozást fed le; ez pedig nem más mint az egyetemes postaszolgáltató. Tehát ez azt jelenti, hogy a hitelintézet jegyzett tőkéjében egy tulajdonosnak sem közvetve, sem közvetlen tulajdoni hányada, sem az általa gyakorolt szavazati jog mértéke - a magyar állam és más hitelintézet kivételével - nem lehet több 15 százaléknál. Ide került bevésésre az egyetemes postai szolgáltató, amely egyérte lműen értelmezhetővé teszi, hogy nagy valószínűséggel ez a törvényi módosítás a Postabank megvásárlására utal. Tehát mentesíteni fogja a jövőt illetően a Magyar Postát a pénzintézeti törvény azon korlátozása alól, hogy 15 százalékkal nagyobb részesedéssel bírjon. Ezzel a Postabank jogszerű megvásárlásának lehetősége a Magyar Posta részéről rendelkezésre áll. Úgy gondoljuk, és a módosítókkal azt tervezzük elérni, hogy ez a törvény valóban a fogyasztók érdekeit szolgálja a magyar piacon. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Mécs Imre úr, az SZDSZ képviselője. (16.20) MÉCS IMRE (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Még dr. Csáky András felszólalásához szerettem volna kapcsolódni. Teljesen egyetértek vele a tel efonszámok hordozhatóságával kapcsolatban, de elgondolkoztam azon, hogy maga az, hogy ragaszkodunk a telefonszámokhoz, ez is korszerűtlen dolog. Emlékeztet a számítógép korai időszakára, amikor hexadecimális számjegyek tömegét kellett megjegyeznünk, egyeg y cella címét, mert oda akartunk információt elhelyezni, programozni. Ma már egy telefonközponttól - ami egy nagy számítógép - elvárható az, hogy egyszerűen bepötyögöm,