Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 19 (202. szám) - A hírközlésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):
2485 fejlettsége, az újonnan kialakult technikai lehetőségek elérhetősége alapvető hatást gyakorol nemzetközi versenyképességünkre, az ország kulturális színvonalára, az egyes régiók gazdasági növekedésére, a társadalmi életminőség javítására. Tisztán gazdasági szemszögből nézve is megállapítható: a távközlés húzóágazattá vált, párhuzamosan az elektronikára épülő más szektorokkal. Éppen e zért a Magyar Demokrata Fórum üdvözli a törvényi szabályozás szándékát, az információs társadalom kiépülése felé vezető úton fontos mérföldkőnek tartjuk az egységes hírközlési törvény elfogadását. Véleményünk szerint - összhangban a törvénytervezet általán os indoklásával - az új szabályozás célja csak az lehet, hogy átlátható jogi hátteret alakítson ki a piaci szereplők részére, ugyanakkor biztosítsa a fogyasztók érdekeit szolgáló versenyfeltételeket. Az elfogadott törvénynek legalább három alapvetésnek kel l megfelelnie. Garantálnia kell a már kiépült infrastruktúrák védelmét, segítenie kell az új piacra lépőket, valamint meg kell akadályoznia a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést. A fogyasztók oldaláról nézve ez azt jelenti, hogy kifizethető áron juthat a telekommunikáció eszközeihez, miközben megteremtik számukra a szolgáltatóválasztás lehetőségét az egyetemes hírközlési szolgáltatás szavatolt keretei között. A törvény megalkotását és elfogadását indokolja a közeledő távközlési liberalizáció is. Ma még az ágazatban érdekeltek üzleti tevékenységét nem a piac szabályozza, de 2001. december végétől a Matávkoncesszió lejártával gyökeresen új helyzet alakul ki, amelyet kezelni kell. A Magyar Demokrata Fórum álláspontja - mint Gémesi György és Lezsák Sándor f rakciótársaim is kifejtették - a következő. A törvénytervezet a szabályozásra váró problémák nagyobb részére pontos és kielégítő választ ad, ugyanakkor vannak még módosítható és kiegészíthető részek. Elfogadhatónak tartjuk például az állami monopólium fönn maradását a postaszolgáltatásoknál, szemben a műsorszórással, amelynek deklarált kivételezettsége egyre inkább vitatható. Tudjuk, hogy erről a médiatörvény rendelkezik, de mégis itt a hírközlési törvénytervezet ismét megerősíti ezt a helyzetet. A törvényja vaslat a mobiltávközlési piacot figyelmen kívül hagyja, veszélyeztetve ezzel a vezetékes piac versenysemleges, a fogyasztók érdekeit szolgáló versenyét. A tervezet jelenlegi állapotában lehetővé teszi további versenyzők belépését a vezetékes szolgáltatók k özé, de továbbra sem szünteti meg a domináns szolgáltató túlerejét a további fogyasztói piacbővülés meghatározó részét kitevő mobilszolgáltatásokban. A tervezet szabadversenyes árversenyt szeretne elérni, ám ezt nem a verseny minél teljesebb ösztönzésével, hanem jelentős részben továbbra is hatósági árkontrollal biztosítja. Bizonyos esetekben ez elfogadható. Új elem, hogy az internetes használatot, tehát a hang helyett az adattovábbítást is beemeli a hatósági árazás körébe. Nem ad azonban választ az onlineközösség leginkább igényelt költségmegoldásaira, nevezetesen az internetszolgáltatók és a távközlési szolgáltatók közötti díjátengedésre, illetve díjmegosztásra. Ez a kérdés pedig alapvetően fogja befolyásolni az ingyenes internetszolgáltatók jövőjét. Nem szabad itt figyelmen kívül hagynunk, hogy az ingyenes internetet ma már 100 ezernél több regisztrált felhasználó veszi igénybe rendszeresen. Az internet kapcsán általában is elmondható, hogy a hírközlési törvény tervezete nem foglalkozik a témával súlyának megfelelően. Kimaradt például teljesen az online alapú műsorszórás kérdése. Ugyanakkor a kábeles és a műholdas műsortovábbítás talán túlzottan is tág teret kapott, miközben érintetlenül hagyta a jelenlegi monopóliumokat. Az internethez kapcsolódóan is ész revételezzük, de általában is úgy látja a Magyar Demokrata Fórum, hogy a tervezet nem hangsúlyozza ki kellő mértékben az előfizetők, kiemelten a lakosság érdekeinek védelmét. Erre szeretnék néhány példát felhozni. A tervezet 12. §a előírja, hogy a hírközl ési szolgáltató köteles ügyfélszolgálatot működtetni. Ez szerintünk teljesen természetes, valószínűleg törvény nélkül is ezt tennék a vállalkozások. A probléma inkább az - és erről szerintem valamennyiünknek vannak bőven negatív tapasztalataink ,
