Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 19 (202. szám) - Az Állami Számvevőszék 2000. évi tevékenységéről szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP):
2473 Tiszte lt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy kíváne még valaki felszólalni. Kertész István úr, az MSZP képviselője következik hozzászólásra. Megadom a szót. KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt ÁSZelnök Úr és Elnö khelyettes Úr! Az Állami Számvevőszék tevékenységéről szóló jelentés 8. oldalán található a megállapítás, hogy a rendszerbeli problémák, hiányosságok okozzák a bajt még ma is. A megoldások ehhez képest inkább formaiak. Ezen rendszerbeli problémák sorába il lesztem az egészségügy és az önkormányzatok változatlan helyzetét is. E téren nem történt semmiféle tartós, érdemi hatást gyakoroló intézkedés, amely a részrendszer, az államháztartás e két fontos alrendszerének kedvező irányba való mozgását elindította vo lna. Az önkormányzatokról hosszasan lehetne beszélni. Az önkormányzatok pozícióját a GDParányos költségvetési támogatásokkal szokták jellemezni és mérni. Ez nyilvánvalóan meghatározza az önkormányzatok mozgásterét és lehetőségeiket is. Az önkormányzatok G DParányos központi forrása ma már alig haladja meg a 10 százalékot. Valamikor még az Antallkormány idején 16,5 százalékos volt a GDParányos önkormányzati támogatási mérték, 1994 és 1998 között ez a GDParányos mérték kétszer pozitív irányba változott, a zaz növekedett, kétszer csökkent. Ha elfogadjuk a mostani kormányzó koalíció 2001es és 2002es költségvetését, akkor azt tapasztaljuk, hogy évről évre ez a mostani kormányzó koalíció egyre kevesebb mértékben adja a GDParányos támogatást központi források ból. A rendkívül nehéz helyzetbe került önkormányzatok ma már az összes önkormányzat 38 százalékát teszik ki. Lassan azt is megállapíthatóvá teszi ez a tény, hogy az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe kerültek támogatási rendszerébe való besorolás tekin thető a kivételnek, vagy az tekinthető a normának. Tisztelt Képviselőtársaim! Mi is az Állami Számvevőszék, és mivel jellemezhető az Állami Számvevőszék a mai állapotában? Az Állami Számvevőszék a parlament ellenőrző szerve, elemző, javaslattevő szerve. Ne m hatóság; amit megállapít törvényességi okon, akár pénzügyi következményekkel, akár nem pénzügyi következményekkel, azt csak az Állami Számvevőszék által benyújtott és a parlament által jóváhagyott intézkedésekkel lehet realizálni. Nagyon fontos az, hogy az Állami Számvevőszék rendszeres munkát végez a költségvetés és a zárszámadás elemzése kapcsán. Ezeket a megállapításokat az érintettekkel többször konzultálja, szigorú törvényességi alapon állapítja meg a hiányosságokat, veti ki ennek anyagi konzekvenciá it. Roppant kellemetlen ezért, és ez kétségkívül mind a törvényességben való hitet, mind pedig az Állami Számvevőszék tevékenységét, mind pedig a politika tisztességét veszélyezteti, erodálja, hogyha az Állami Számvevőszék törvényekkel körülbástyázott, max imálisan megalapozott megállapításait a tisztelt parlament kormányzó koalíciós többsége áthúzza, átírja, s a saját önkormányzatai számára tisztességtelen módon anyagi előnyt hoz ezen intézkedés kapcsán. Az Állami Számvevőszék az ellenőrzés legfőbb szerve. Ugyanakkor azt is hozzá kell tennem, hogy most a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsága kapcsán fölkorbácsolódott vita során jól hasznosítható az a beszámolórész, szöveges kiegészítés, ami a számvevőszéki bizottság ülésén hangzott el. Szakmai dolgot és ta nulságot szeretnék csak szóba hozni. Az elmúlt év eseményei és az ezzel kapcsolatos vizsgálataink egyértelműen bizonyították, hogy a külső ellenőrzés nem lehet alkalmas arra, és nem tudja megakadályozni azokat a belső visszaéléseket, amelyeket időről időre találunk. A belső ellenőrzési rendszer erősítése, fegyelmének és függetlenségének biztosítása meghatározóan fontos. Azt hiszem, aki nem ennek nyomán alakította ki a véleményét a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsága és a Magyar Fejlesztési Bank felügyel őbizottsága vonatkozásában, az ezekkel az elvi értékes gondolatokkal ellentétes módon alakítja ki saját gondolkodását.
