Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 19 (202. szám) - Az Állami Számvevőszék 2000. évi tevékenységéről szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP):
2463 rendszer alaposabb vizsgálódás tárgya lenne. Ma már a közgazdaságtantudománynak, a pénzügyi tudománynak vannak olyan eszközei, amelyek ki tudják váloga tni a csereérték jellegű quid pro quo tranzakcióból azt, ami egy juttatás. Ennek a mértékét jó tudni, és ezt hatásfok és méltányosság szempontjából a törvényhozó jobban tudja használni, ha ezeket ismerjük. Az Állami Számvevőszék kitűnően alkalmas erre, ha erre felhatalmazást adunk neki, vagy még inkább feladatává tesszük. Végül pedig, tisztelt Ház, azért is jó volna ezt a szakszerűség és az etika szabályai szerint csinálni, mert a felvilágosult önérdek igen jó szolgálatot tesz nekünk. Önérdekünk az, hogy ti szta legyen a kép. És akkor a nemzetközi besorolásunk, az, hogy Magyarország hol áll a nemzetközi korrupciós listán... - remélem, tisztelt Ház, mindnyájan meg vagyunk döbbenve, és rosszul érezzük magunkat, hogy azon a százas listán, ahogy besorolnak a vilá gban országokat, Magyarország valahol középen áll. Én nem úgy érzem, hogy a korrupció tekintetében valahol középen állunk. Ne álljunk a középen! Én azt hiszem, nem ott állunk, de ha valakinek az a hiedelme róla, akkor épp az Állami Számvevőszék az (Az elnö k jelzi az idő leteltét.) , amely segíthet ennek a tisztázásában. Tisztelt Ház! Javasolom a beszámoló elfogadását, a FideszMagyar Polgári Párt jónak tartja, és megköszönjük a munkát. Köszönöm, tisztelt Ház. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖ K (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Takács Imre úr, az MSZP képviselője. DR. TAKÁCS IMRE (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Horváth János képviselőtársam nagyívű gondolatai után szeretnék visszatérni az Állami Számvevő szék 2000. évi tevékenységéről szóló jelentéshez. Az elmúlt hét évben minden alkalommal felszólaltam akkor, amikor a jelentést az ország Háza megbeszélte, és most is ezt teszem. Mint korábban, most is hangsúlyozom, hogy az Állami Számvevőszék munkája figye lemre méltó, ellenőrzései, elemzései segítik a közpénzek felhasználásának nyomon követését. Sajnos, a törvényi szabályozás nem teszi lehetővé azt, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrzési javaslatainak hasznosítását kikényszerítse, mint ahogy a jelentésben ez szerepel is. Egy kuriózumra hadd hívjam fel a képviselőtársaim figyelmét, arra tudniillik, hogy a Pesti Hírlap Naptára 1918ban a következőket írta, idézem: "A magyar királyi legfőbb Állami Számvevőszék háromemeletes terméskőpalotájában a Margit rakpart on, a Margit híd közelében az állam legfőbb könyvvezetése folyik. A hivatali helyiségek nagyúrian díszesek. Ez illeti meg azokat, akik az ország számadását tartják rendben, és még a miniszterekre is ráreccsenthetnek, ha nincs valami rendben a kréta körül." Ezzel a ráreccsentéssel van probléma most, mert, mint ahogy a jelentés is tartalmazza, bizony az Állami Számvevőszék ellenőrzési javaslatainak hasznosítását nem tudja kikényszeríteni, és számtalan esetet tudnék mondani az elmúlt években arra vonatkozóan, hogy ez a ráreccsentés úgymond elmaradt, pedig néhanéha, mint ahogy a Pesti Hírlap Naptára is írja, a kréta körül baj volt. Ebben persze nemcsak az Állami Számvevőszék hibádzik, hogy csúnyán fejezzem ki magam, hanem mi is, országgyűlési képviselők, és ese tenként vagy sokszor a kormány is. Az Állami Számvevőszék évek óta szorgalmazza az államháztartási reformot. Ennek valóra váltása a kedvezőbb makrofolyamatok miatt talán a jelenben kisebb zökkenőkkel történhetne meg, de sajnos a kormány a reformot nem való sította meg. Helyesen állapítja meg az Állami Számvevőszék, hogy az államháztartás alrendszereiben jelentkező hiányosságok rendszerbeli problémákra vezethetők vissza, de ez nemcsak most, hanem az elmúlt hét évben is megjelenő gond volt. Megkönnyítené egyér telműen az Állami Számvevőszék munkáját az, ha a központi költségvetésből adott támogatásokhoz teljesítménykövetelményeket határoznának meg, ez ugyanis a forrás felhasználása ésszerűségének mérlegelését is lehetővé tenné, és pontosabb elemzéseket tudna elv égezni ennek kapcsán az Állami Számvevőszék.
