Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 19 (202. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. LOTZ KÁROLY, az európai integrációs ügyek bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője:
2421 Tisztelt Elnök Úr! Végül bizottságunk megállapította, hogy e törvénytervezet alkalmazása két ponton érintkezik az uniós hatáskörökkel. Az egyik az idegenrendészet, más néven a schengeni elvek, a másik pedig a munkavállalás kérdésköre. Mindkét pontról rengeteg téves információ terjedt el. Szeretném hangsúlyozni, hogy a tervezettel nem sérülnek a schengeni elvek. E törvény alapján kiadott magyar igazolvány nem helyettesíti az útlevelet. A támogatások és a kedvezmények rendszere tehát nem érinti a magyar vízumpolitikát. A munkavállalást illetően pedig éppen a sok társadalmi feszültséget okozó, úgynevezett feketemunkavállalást igyekszik visszaszorítani. Bizottságunk reméli, hogy a tervezetet a parlament nag y többséggel, konszenzusos alapon fogja elfogadni. Köszönöm türelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Áder János) : A bizottságban megfogalmazódott kisebbségi vélemény előterjesztője Lotz Károly képviselő úr. DR. LOTZ KÁROLY , az európai integrációs ügyek bizottsága ki sebbségi véleményének ismertetője : Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Kedves Vendégeink! A kisebbségi vélemény megfogalmazói messzemenően egyetértenek és egyetértettek a határon túli magyarság támogatásával, tehát nem az elvvel, hanem ennek a törvénynek a gyakorlatával van problémánk. Súlyos aggályokat látunk néhány tekintetben. Bár a 27. § megpróbálja reparálni ezt a kérdést, ami utólag belekerült, mégis változatlanul nem látjuk eléggé tisztázottnak az Európai Unió ama alapelvének követését, amely szeri nt más tagországokban az etnikai alapon való megkülönböztetés lehetetlen dolog az Európai Unió tekintetében. Miután jelölt országok vannak, sőt olyanok vannak, akik akár az első körben tagok lehetnek, mi úgy látjuk, hogy éppen a már említett Michael Lake ú rnak többször hangsúlyozott aggályai és általában az európai uniós tisztségviselők bizonyos aggályai, amelyek itt írásban, szóban megfogalmazódtak, nem eléggé világosan vannak követve ebben a törvényben. Abban a tekintetben is aggályokat látunk, hogy ez a megkülönböztetés, ez az igazolvánnyal történő megkülönböztetés nem éppen erősíteni fogjae az anyaország részéről a megkülönböztetést ezekben az országokban és a megkülönböztetésnek akár a kirekesztési formáját is. Tehát ezt az aggályt ez a törvénytervezet nem oszlatja el. A második aggály a kerettörvény jellegéből adódik. A miniszter úr is említette, talán nem szó szerint, de tartalmát illetően azt mondta, hogy ennek a valóságos tartalma a kormányra és a kormányzati szervekre tartozik, ők fogják kialakítan i. Vagyis ez azt jelenti, hogy a magyar parlament olyanhoz kívánja adni a felhatalmazást biankó csekként, amelyről, amelynek tartalmáról legfeljebb sejtése van, érdemi tudomása nincs; ez a későbbiekben fog kialakulni. Ennyire szuper kerettörvény, ennyire ü res törvény nemigen került még a magyar parlament képviselői elé, amit majd csak utólag fognak igazából megtudni. A harmadik problémánk a magyar parlamentnek az a tudatlansága, ami több alkalommal felmerült ezzel kapcsolatban: nincs érdemi információnk a j uttatások, kedvezmények költségkihatásairól, semmiféle számításról, hatásvizsgálatról nincs tudomásunk, egyelőre inkább csak félrevezető keretszámok jelentek meg ezzel kapcsolatban. Itt már többen megfogalmazták azt a negyedik problémát, hogy megítélésük s zerint ez a törvénytervezet nem a szülőföldön maradást segíti elő, szemben többek fejtegetésével, hiszen a kedvezmények túlnyomó többségét - egészségügy, társadalombiztosítás, oktatás, képzés, utazás, munkavállalás - Magyarországon nyújtja ez a törvényjava slat. Megítélésünk szerint inkább ösztönöz a Magyarországra való áttelepülésre, mint - szándékával ellentétben - a helyben maradásra. Ilyen szempontból, azt hiszem, az aggályok jogosak. Megjegyzem, hogy az SZDSZ SzentIványi frakcióvezető úr előterjesztésé ben beterjesztett egy olyan törvényjavaslatot, amelyet nem vett napirendre a parlament, amely a határon túli magyarok kedvezményeit, igen jelentős és széles kedvezményeit a szülőföldön kívánná biztosítani.
