Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 19 (202. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. LATORCAI JÁNOS, a gazdasági bizottság elnöke, a bizottság előadója:
2422 Végül tisztázatlan és bennünk súlyos hiányérzetet, illetve bizonytalanságot kelt a magyar igazolvány kiadásának feltételeiben mutatkozó bizonytalanság. (10.30) Ennek a semlegessége, az úgynevezett határon túli ajánló szervezeteknek a meghatározása, kiválasztása teljesen tisztázatlan, megítélésünk szerint ez a körülmény sem nagyon biztató az igazolványok kiadásának körülményeit illetően. Ezt az öt lényeges problémát vetette fel a kisebbségi megfogalmazó, megítélésünk szerint ennek mindenképpen további tisztázása szükséges a törvényjavaslatban. Köszönöm szé pen. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Az utolsó bizottsági előadó következik. Megadom a szót Latorcai Jánosnak, a gazdasági bizottság elnökének, a bizottság előadójának. DR. LATORCAI JÁNOS , a gazdasági bizottság elnö ke, a bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Kedves határon túli magyar Vendégeink! A gazdasági bizottság április 10ei ülésén tárgyalta meg a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjava slatot. A vitában egyértelművé vált, hogy régóta, immár több mint 80 éve óhajtott törvénytervezet került a parlament napirendjére, egy olyan javaslat, ami a szomszédos országokban élő, magukat magyarnak vallók magyarországi különleges státusát fogalmazza m eg, s ami az irántuk való történelmi felelősségünkből fakad. Megállapíthattuk, hogy a magyar hatóságok által majd kiállított, közokiratnak minősülő okmánnyal rendelkező, szomszédos országokban élő magyarok számára a státustörvényben fontos kedvezményeket b iztosít magyarságuk, magyar nyelvünk megőrzése, az utazás, a kultúra, az oktatás és a tudományos munka területén. A kedvezmények körébe bekerült a családtámogatás is, ami gazdasági szempontból is rendkívül fontos. A vitában valamennyien megbizonyosodhattun k, és miniszter úr expozéjában is erről hallhattunk, hogy a törvényjavaslat előkészítése során a végrehajtáshoz szükséges anyagi forrásokról költségbecslés készült. Nyilvánvaló, hogy a kedvezményeket és támogatásokat majd igénybe vevők számának olyan ponto sságú meghatározására, mint ha magyar állampolgárokról lenne szó, nincs mód. Ennek következtében a kiadások várható összege is csak becsülhető. Ugyanakkor az is természetes, hogy az egyes kedvezményeket egyidejűleg csak töredékszámban veszik majd igénybe, így például az oktatási, az egészségügyi és a családi kedvezményeket csak az életkor, az egészségügyi állapot és a családi háttér alapján erre szóba jöhetők, míg a kulturális támogatásokat pedig csak az e szektorban tevékenykedők vehetik majd igénybe, és a zt sem azonnal, hanem ahogyan hallhattuk is, 23 éves felfutási idő után. Azok a várható kiadások, amelyek az infrastruktúra megteremtését biztosítják, mint például az igazolványok kiállításához szükséges technikai háttér, az ajánló szervezetek felállításá nak, működésük személyi és anyagi feltételeinek a létrehozása, már az idén jelentkeznek a törvény elfogadása esetén. A vitában elhangzott az is, hogy ezeket a költségeket a költségvetés biztosítaná, de hogy egy adott évben a költségvetés milyen nagyságrend ben lesz képes támogatást adni, azt majd a nemzetgazdaság akkor aktuális teherbíró képessége határozza meg. A törvényjavaslat végrehajtásához szükséges várható költségek egy tételben való megjelenítése így rendkívül nehézkes, könnyen félreérthető is lenne, mivel önmagában az összeg nem tükrözné a mögötte húzódó állami szerepvállalás mértékét és jellegét, annak kötelezően jelentkező, illetve mérlegelés tárgyát képező voltát. A bizottsági vita egyik súlyponti része a különleges státusú, határon túli magyarok magyarországi egészségügyi ellátásáról folyt. A törvényjavaslat szerint a Magyarországon legálisan munkát vállaló határon túli magyarok a magyar állampolgárokkal megegyező módon egészségügyi és nyugdíjjáradékot, illetve munkaadói járulékot, továbbá szakkép zési hozzájárulást is fizetnek. E
