Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 19 (202. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HÖRCSIK RICHÁRD, az európai integrációs ügyek bizottságának alelnöke, a bizottság előadója:
2420 Kormányoldalról többet ígértek, de kevesebbet kaptak a külhoni magyarok. Problémát látnak egyes képviselőink az ajánló szervezetek törvényi megfogal mazásában és majdani működésében. Összefoglalva: a törvénytervezet pontatlanságai módosítókkal kiküszöbölhetők. Ezért, a külhoni magyarok kérését is figyelembe véve, a nemzeti összetartozás törvénytervezetének támogatásáról biztosítottuk az elő terjesztőt. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Hörcsik Richárdnak, az európai integrációs ügyek bizottsága alelnökének, a bizottság előadójának. DR. HÖRCSIK RICHÁRD , az európai integrációs ügyek bizotts ágának alelnöke, a bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Köszöntöm a határon túli magyarok képviselőit. Az európai integrációs ügyek bizottsága a múlt heti ülésén megtárgyalta a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvé nyjavaslatot, amit bizottságunk ellenszavazat nélkül, 16 igen és 2 tartózkodással általános vitára alkalmasnak tartott. Mivel ülésünkön az SZDSZ különvéleményt fogalmazott meg, amit Lotz Károly képviselőtársam mond majd el, ezért én a bizottság többségi ál láspontját kívánom előterjeszteni. Tisztelt Elnök Úr! Szeretném előrebocsátani, hogy bizottságunknak kompetenciáját tekintve az volt a feladata, hogy az európai integráció szemszögéből nézze át az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Így bizottsági ülésünkön négy kérdéskört emeltünk ki. Először is: mi volt az oka és milyen előzmények vezettek ahhoz, hogy ezt a kérdést szabályozni kellett? Másodszor - mintegy ebből is következően : mi valójában a törvényjavaslat célja? Harmadszor: hogyan néz ki a tervezet a ne mzetközi jog tükrében? És végül: mennyiben felel meg az európai integrációban való részvételünknek, hogyan illeszkedik a csatlakozási folyamathoz? Tisztelt Képviselőtársaim! Közismert a Kárpátmedence országaiban a kilencvenes években elkezdődött robbanáss zerű átalakulás, ami azóta egy sor fejlettségbeli különbséget hozott felszínre. Mindez egyébként jól tükröződik az európai integrációért tett erőfeszítéseik ütemében is. Ebből adódóan is megnövekedett az úgynevezett integrációs hajlam, és ez nemcsak a kise bbségi lét következménye, ami egy sor társadalmi és gazdasági kihívást jelent Magyarország számára. A törvénytervezet célja éppen ezért mindenki számára egyértelmű és világos. Alkotmányos kötelezettségünk az, hogy minden eszközzel segítsük elő a magyar kis ebbség szülőföldön való maradását és boldogulását. A Magyar Köztársaságnak felelőssége van a határokon túl élő magyarokért. E törvénytervezet lehetőséget teremt arra, hogy az eddigiektől eltérő új, minőségi kapcsolat jöjjön létre a kisebbségi sorban élő ma gyarok és az anyaországban élő nemzettársaik között. És mindezt úgy teszi a tervezet, hogy nem sérti, hanem hangsúlyozottan figyelembe veszi Magyarország nemzetközi kötelezettségeit, a szomszédos országokkal kötött szerződéseket és az Európai Unióhoz törté nő csatlakozás alapelveit. Ez a törvénytervezet tehát egy fontos eszköze annak a magyar külpolitikai prioritásnak, amit egyébként az Európai Unió többször elismert, hogy a középeurópai régió stabilizálása állandósuljon. Tisztelt Elnök Úr! Bizottságunk fon tosnak tartja hangsúlyozni, hogy a tervezet jól illeszkedik a nemzetközi joghoz. Alaptalanok tehát az ezzel ellentétes vélemények. Örömmel konstatáltuk, hogy a Külügyminisztérium a törvénytervezet kidolgozása során folyamatosan konzultált az EUs tagállamo k és a szomszédos országok képviselőivel. Nem igaz tehát a hír, hogy ez majd feszültségeket kelt a Kárpátmedence országai között. A törvényalkotó maximálisan figyelembe vette az Európai Unióhoz történő közeli csatlakozásból eredő követelményeket, hiszen e z a második fontos prioritása a magyar külpolitikának.
