Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 18 (201. szám) - A menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
2390 DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 1516. pontjával kapcsolatosan a Fidesz képviselőcsoportjának álláspontja az, hogy a törvényjavaslatban megfo galmazott új megoldás alkotmányos, nemzetközi szabályokkal összhangban van, és a gyakorlatban sokkal gyorsabban lehetővé teszi az eljárás befejezését, ami adott esetben az eljárás alá vont személy vagy az eljárást kezdeményező személy érdeke is. A hatályos jogszabály szerint a menekültügyi hatóság elsőfokú határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. A javaslat szerint fellebbezési jog van, és a másodfokú határozat bíróság előtt megtámadható. Nincs különösebb indoka annak, hogy a Fővárosi Bíróság kizárólago s illetékességi körébe vonja a menekültügyekben hozott másodfokú határozat felülvizsgálatát. Ami azonban a lényege: a jelenlegi szabályozás szerint a menekültstátusért folyamodó esetében a menekültügyi eljárást le kell folytatni, majd ha a kérelmét elutasí tják, ezt követően kerül sor az idegenrendészeti hatóság által lefolytatandó idegenrendészeti eljárásra, a kiutasítás alkalmazhatósága érdekében. A törvényjavaslat szerinti szabályozás azt jelenti, hogy amennyiben a külföldi menekültstátusért folyamodik, i lyen kérelmet terjeszt elő, akkor a menekültügyi hatóság a kérelem elutasítása esetén maga határoz a külföldi kiutasításáról, természetesen nem kötelező jelleggel, hanem ha annak egyébként a feltételei fennállnak. Tehát a két hatóság által két külön eljárá sban lefolytatandó eljárást most a menekültügyi hatóság fogja egy eljárás keretében lefolytatni, és ha a menekültstátus elnyerését nem látja indokoltnak, akkor amennyiben a kiutasítás feltételei fennállnak, ebben a kérdésben is ugyanebben az eljárásban hat ározattal dönt. Meggyőződésünk szerint ez az eljárás alapos, lényegében ugyanazon indokokat kell vizsgálni mind a két eljárásban, tehát szükségtelenül hosszadalmas a hatályos jog szerint. Tehát számos indok szól amellett, hogy a javaslat szerinti módosítás kerüljön bevezetésre. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Tekintettel arra, hogy több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vitát lezárom. Megkérdezem Kontrát Károly belügyminisztériumi politikai államtitkár urat, hogy most vagy a határozathozatalt megelőzően kíván válaszolni a vitában elhangzottakra. Államtitkár úr! DR. KONTRÁT KÁROLY belü gyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Most kívánok válaszolni. A kiutasítási jogkör biztosításával kapcsolatban hangzott el kérdés. Tehát a kiutasítási jogkör biztosítása azért szükséges, hogy csökkenjen az eljárás időtartama, úgy, ahogy erre az el őbb utalás is történt. Jelenleg ugyanis egymást követi a két eljárás, a menekültügyi döntéshozatali eljárás, majd a menedékjogi kérelem jogerős elutasítása esetén az idegenrendészeti eljárás, amelynek eredményeként a külföldi kiutasítására sor kerülhet. Mi ndkét eljárásban mód van a jogorvoslat igénybevételére, melynek következtében több évet, általában három évet is eltarthat, mire az ügy jogerősen lezárul. A módosítás arra irányul, hogy egy eljárásban, lényegesen rövidebb idő alatt kerüljön sor a döntéshoz atalra. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatokról következő ülésünkön határozunk.
