Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 18 (201. szám) - A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KISS ANDOR (MIÉP):
2331 adatra: 1998ban 18 milliárd forintot zárolt, illetve csoportosított át a kormány pontosan a szennyvíztisztítók befejezésétől, illetve a csato rnázás befejezésétől. Legyünk pontosak, ez a 18 milliárd forint nagyon hiányzik, és ha nehezen működnek ezek a telepek, akkor ez ennek is köszönthető. (Az elnöki széket Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Szeretném egy másik adatra is fel hívni a figyelmet, és innentől kezdve nem is kell egymásra mutogatni: ez pedig az elmúlt negyvenötven évnek az a hibás technokrata felfogása, és ezt most rendszertől függetlenül szeretném elmondani - szakmai kérdés, még egyszer mondom, nem politikai kérdé s , az a hibás felfogás, mely szerint mára 800 milliárd forintra van szükség minimálisan ahhoz, hogy a csatornázásban a megfelelő szintet és a fenntartható fejlődés követelményeinek megfelelő szintet el tudjuk érni. Kérdezem én önöket - a tizenöt év bizto san nem elég , hogy ez a rendszer, amely ennyi problémát és ennyi gondot okozott, kibíre harmincnegyven évet. Ezen kellene gondolkodni, és sajnálatos módon ehhez nincs pillanatnyilag forrás. És azt gondolom, egyetlen kormánynak sincs eszköze ehhez, mert ha lett volna eszköze, akkor ezt nyilván önök is megcsinálták volna, mert gondolom, szívesen teljesítették volna ezt a lemaradást. Nyilván azon vagyunk, hogy ezt megtegyük, és ebben a helyzetben azt gondolom, az önkormányzatoktól ez az önrészvállalás, ami t a törvény előír, elvárható. Még egyszer szeretnék hivatkozni arra az elvre, amit önök is, mi is és mindenki a Házban elfogad: ez "a szennyező fizet" elve; bizony, aki szennyez, fizesse meg ennek a költségeit. Köszönöm szépen. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszö nöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Kiss Andor képviselő úrnak, MIÉP. KISS ANDOR (MIÉP) : Köszönöm a szót, elnök úr. A MIÉP véleményét szeretném ismertetni a T/3846. számú törvényjavaslatról, amely a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LV II. törvény módosításáról szól. Mint ahogy az előterjesztőtől, illetve a bizottsági előadóktól a bizottsági vitákban megtudtuk, erre a törvénymódosításra az európai uniós jogharmonizáció miatt van leginkább szükség. Valóban, számomra is érthetetlen az a do log, hogy ha a kormányzat tervezi a vízügyi törvénynek egy átfogó módosítását, akkor ezzel a részkérdéssel miért állt most ide a parlament elé. Volt már ilyen egyszerkétszer a Ház történetében, emlékezzünk a Balatonról szóló nyúlfarknyi törvénymódosításra , amelyet aztán nem az ígért három hónap múlva, hanem majdnem egy év múlva követett a végleges törvényjavaslat - nehogy ezzel is így járjunk! Természetesen indok lehet az, hogy a svéd elnökség idejének lezárásáig jó lenne ezen a törvényjavaslaton túl lenni , hogy jó pontokat szerezhessünk az Európai Unió bővítésénél. De ha már a svéd elnökség és a környezetvédelmi fejezet lezárásáról esik szó, akkor talán megérdemelné a tisztelt Ház, hogy itt üljön a Környezetvédelmi Minisztérium képviselője is ebben a szép székben itt előttem. A törvényjavaslat a 91/271es EGKirányelvet veszi át, amely nyilván tökéletesen ráhúzható Európára, de nem biztos, hogy Magyarországra is. Magyarországnak más sajátosságai is vannak, mint Európának, nálunk sokkal több kis- és aprófalv as település található, mint bizonyos európai uniós tagországokban. Természetesen azért ott is vannak olyan országok, ahol van ilyen aprófalvas településszerkezet, de nálunk ez különösen jellemző. Ily módon azt hiszem, egy 2000 lakosegyenérték ilyen draszt ikus meghúzása elég szigorú követelmény, pláne, ha ezt nem rugalmasan kezeli majd az elkészülő nemzeti program, illetve a szennyvízelvezetési agglomerációk meghatározása. A törvényjavaslat lényege tulajdonképpen az, hogy kötelező önkormányzati feladattá t eszi a szennyvízelvezetést és szennyvíztisztítást. A magam részéről ezzel az elvvel egyet tudok érteni,
