Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 18 (201. szám) - A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. LOTZ KÁROLY (SZDSZ):
2324 A Független Kisgazdapárt frakciója ezért támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Lotz Károly... Bocsánat, kétperces hozzászólás van, akkor egyelőre, képviselő úr, egy kis tür elmet kérnék. Pap János jelentkezett kétperces hozzászólásra. DR. PAP JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Akkor jól értelmeztem, hogy ha nincs tiltva, akkor szabad, és szeretnék élni a kétperces hozzászólással. Néhány olyan dolog elhangzott, amiről azt gondolom, hogy reagálni kell már. Többen fölvetették, hogy az önkormányzatoknak kötelező feladatot adunk a szennyvíztisztítással, miközben mindenki egyetért azzal, hogy az egészséges ivóvízellátás kötelező önkormányzati feladat - az természetes. Szeretném elmondani, hogy ez a két dolog összefügg. Ezt a két dolgot nagyon hibásan az emberiség - és ez mindenhol így van a világon - sajnos szétválasztotta. Azt gondolom, hogy egészséges ivóvízellátás a szennyvíz megfelelő elvez etése, tisztítása és elhelyezése nélkül nem valósítható meg. Tehát ne csináljunk úgy, mintha az egyik természetes lenne, a másik pedig nem! Ezen kívül pedig az önkormányzatok nagyon szépen csinálták eddig mint nem kötelező feladatot is, állami támogatással . Én azt gondolom, hogy ez a jövőben sem változik meg, tehát ezen nem kellene ennyire fölháborodni. Nem biztos egyébként, hogy minden jó, amit az EUban csinálnak; szeretnék egy példát mondani. Amikor dicsérjük, hogy átveszünk bizonyos direktívákat, a szen nyvíziszap csökkentése miatt minél kisebb víztartalom a cél, erre törekszenek, miközben a keletkezett szennyvíziszapot utána beteszik a tengerbe. Nem lenne szerencsés, ha mondjuk, ezt követnénk, és az élővizeinkbe ezt az iszapot utána betennénk. Van egy je llemző dolog, amiben látszik, és nagyon örülök, hogy szakmailag nem mindenben értünk egyet: azt mondta képviselőtársam, hogy a működő vízbázisoknál természetes, hogy az önkormányzat védi, míg a távlatinál állami feladat kell legyen. Kérem szépen, semmi kül önbség nincs, például a Szigetköz esetében, mert a működő vízbázis ugyanaz, mint a jövőbeni vízbázis. Itt a kutakat keverjük össze! Én azt gondolom, hogy a kutak védelme azoknak a feladata, akik a kútból nyerik a vizet; a vízbázis védelme pedig állami fela dat, és nem lehet önkormányzatnak a feladata, úgy a Szigetköz esetében, mint mondjuk, a Maroshordalékkúp esetében. Tehát itt nem szerencsés összekeverni a vízbázist és a kutat; azt gondolom, ez a jövő szempontjából is fontos. A másik pedig egy nagyon érde kes dolog, még az önkormányzatokhoz hadd tegyem hozzá: mindannyian elfogadjuk ebben a Házban "a szennyező fizet" elvet és ennek alkalmazását a fenntartható fejlődés szellemében. Ha "a szennyező fizet" az elv, akkor azt gondolom, ott kell fizetni, ahol a sz ennyvíz keletkezett, és máris nincs probléma, hogy az önkormányzatoknak kötelező feladatává tettük. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Áder János) : További kétpercesek nincsenek, úgyhogy most következik Lotz Károly képviselő úr, az SZDSZ részéről; akit majd Horvá th Béla követ, a Független Kisgazdapártból. DR. LOTZ KÁROLY (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány által a vízgazdálkodásról szóló '95. évi LVII. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslatnak kis terjedelme ellenére két szempontból kiemelkedő jele ntősége van. Tartalmát tekintve a törvényjavaslat az Unióhoz való csatlakozást előkészítő munkában - amint azt az általános és részletes indoklás egyaránt jelzi - több területre is kiterjedő, fontos jogharmonizációs lépést jelent. Ehhez érdemes még hozzáte nni, hogy a különösen kényes és