Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 18 (201. szám) - A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - ZSIKLA GYŐZŐ (FKGP):
2323 jogharmonizációról van azonban szó, hiszen a közműves szennyvízelvezetés kérdése hazánkban még nagyon sok településen nem megoldott feladat. E javaslat célja ennek a helyzetnek a javítása is, és az ezzel összefüggő környezetvédelmi szempontok sem elhanyagolhatóak. A törvényjavaslat a vízgazdálkodással kapcsolatos állami feladatokat a vízgazdálkodás országos koncepciójának jóváhagyásán túlmenően az egyes részterületek nemzeti koncepciójának kidolgozá sával bővíti ki. A települési önkormányzatoknak a helyi vízközüzemi fejlesztéseiket a vízgazdálkodás országos koncepciójával és a nemzeti programokkal összehangoltan kell megvalósítaniuk. Az önkormányzatok feladata 2003. január 1jétől bővül a 2000 lakoseg yenérték feletti szennyvízkibocsátású agglomerációk esetében a szennyvíz elvezetésének és tisztításának megszervezésével. A törvény továbbá mennyiségi meghatározás nélkül előírja a vízbázisok, valamint az ivóvízellátást biztosító létesítmények védelmét, é s itt jelentkezik egy újabb probléma. Jelenleg ugyanis csatornaberuházásra nem kaphatnak támogatást a 2000 fő alatti települések, márpedig sok esetben ezen települések alatt találhatóak azok a vízbázisok, amelyeket meg kell védenünk és amelyek védelmét e t örvény most előírja. Szintén a kistelepüléseknek fog gondot jelenteni, amit az elmúlt években sajnos tapasztalhattunk is, hogy van olyan térség, ahol időnként olyan magas a talajvízszint, hogy a települések a szennyvízcsatornázás hiányában képtelenek megol dani a szennyvízkezelés feladatát. Az agglomerációk lehatárolása a törvényben felsorolt szempontok alapján a kormány feladata. A 4. § (4) bekezdése logikusan és minden szempontra kiterjedően meghatározza a szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásának szempontjait, és ezeket fontossági sorrendben sorolja fel. Az első helyen, az a) pont alatt a környezetvédelmi, közegészségügyi, járványügyi, vízbázisvédelmi, összességében vízminőségvédelmi szempontokat foglalja össze mint az ivóvízellátás legfontosabb szempontjait. A második helyen, a b) pont alatt említi meg a javaslat a gazdasági, településszerkezeti és településfejlesztési szempontot, hiszen az a) pont szempontjai szerint garantált ivóvízbázis által termelt ivóvízkészlettel a b) pontban felsorolt sze mpontokkal reprezentált társadalmi igényeket kell kielégíteni. Lényegében az összes többi fontos szempont ezeknek van alárendelve, így a műszaki, a domborzati, a klimatikus, a hidrológiai, a természet- és tájvédelmi, valamint az idegenforgalmi szempontok. A már meglévő és üzemelő rendszereket agglomerációknak kell tekinteni. A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az integrációs követelmények teljesítéséhez szükséges egyéb kormányzati felhatalmazásokat is. Az önkormányzati vízgazdálkodási feladatok ellátását központi költségvetési és önkormányzati költségvetési pénzeszközökből, valamint vízgazdálkodási társulatok által kell biztosítani. Itt meg kell említeni, hogy a törvényben előírt feladatokat az önkormányzat csak úgy tudja megvalósítani, ha a kormánytól a j övőben ezekhez megfelelő mértékű támogatást kap. További kérdéseket vet fel, hogy ha valahol mégis felépül a szennyvízhálózat, a lakosság egy része nem köt rá. Ennek az oka lehet akár szociális jellegű is, de sok esetben ez azért van, mert a locsolásra és egyéb célokra felhasznált ivóvíz nem folyik vissza a szennyvízcsatornába, viszont ez után is kell fizetni szennyvízelvezetési díjat, és ezt elsősorban a mezőgazdasággal érintett falusi lakosság igazságtalannak tartja. Ha már a mezőgazdaságot említettem, s zerintem a jövőben hatékonyan kellene támogatni a szennyvízben található, felhasználható szerves anyagok mezőgazdasági célú felhasználását. (18.30) A most általam felvetett néhány gondolatból is kiderül, hogy sok még a tennivaló a vízgazdálkodással kapcsol atban, ezért ez a javaslat csak egy lépésnek tekinthető ezen a területen. Ezen lépés összhangban van a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség közötti társulási megállapodásban megfogalmazottakkal és a települési szennyvíztisztításról szóló európai közös ségi irányelvekkel.
