Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 18 (201. szám) - A pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
2253 vonatkozó indoklása, hogy azért kerül ebbe a körbe többek közt a szénbányászat és a tőzegkitermelés is, mert egy európai megállapodás ezt így írja elő. A bizottsági vitában szerettem volna választ kapni arra, hogy valójában melyik európai megállapodás - hogy meg tudjam nézni - veszi ebbe az érzékeny ágazati körbe a szénbányászatot, illetve a tőzegkitermelést. Nos, sajnálatos módon nem kaptam választ. Az írásos indoklás nem ad választ erre a kérdésre, és ott marad a gyanú, tisztelt képviselőtársaim, hogy itt a Házban két és fél év alatt már elég sokszor beszéltünk arról, hogy milyen érintettsége van a kormánynak, mondjuk, a tőzegkitermeléssel kapcsolatban. Ezt most nem akarom részletezni, de nem lehet kizárni azt, ho gy itt valami közvetlen érdekérvényesítésre kerül sor, hogy beteszik az érzékeny ágazatba, és ilyen módon valamilyen fejlesztési adókedvezménnyel a későbbiek során lehetőséghez jut a kormányhoz meglehetősen közel álló személyek vagy személy vállalkozása is . Azt gondolom, hogy erre egy korrekt választ szerencsés lenne kapni most itt a vitában, akár az államtitkár úrtól, akár a kormánypárti képviselőktől. A következő módosító javaslatokat, amiket a 74., 75., 76. pontok tartalmaznak, magam is szerettem volna s zóba hozni, de Dancsó képviselő úr volt szíves beszélni ezekről a módosító javaslatokról. Lezsák képviselő úr most már kiment a teremből, de mindenképpen szeretnék az ő megszólalására is reagálni, hiszen ő üdvözölte, hogy megjelennek a törvényben a diákhit el feltételeinek szabályai. Azt érzékeltem, és az általános vitában is kifejezésre juttattam azon aggályomat, hogy miközben az alapstatútum - ahogy ezt jelezte a költségvetési bizottsági vitában a kormány képviselője - nincs rögzítve sem rendeleti formában , sem törvény formájában, tehát a diákhitel intézménye és azok a kapcsolódó intézmények, amelyek most a törvényjavaslatban szerepelnek és a módosító javaslatok során nem kerültek felülírásra, jelen pillanatban nincsenek rögzítve, tehát hiányzik az úgynevez ett alapstatútuma annak, hogy egyáltalán ebben a törvényjavaslatban szabályozni lehessen. Éppen ezért érthetetlen Lezsák képviselő úrnak az az öröme, hogy végre a diákhitel intézménye mint olyan szabályozásra kerül, hiszen a kormány képviselői is világosan tudják, hogy itt szó sincs arról, hogy a diákhitellel kapcsolatos elgondolásait rögzítette volna a kormány, viszont rögzítette azokat a számára kedvező változásokat, amiket az adórendszerbe épít bele, az adózás rendjébe. Azt még nem tudja, hogy milyen fel tételekkel adja oda a diákoknak a hitelt, de azt már most rögzíti, hogy a számára legkedvezőbb feltételekkel fogja beszedni a diákoktól a korábban kihelyezett hitelt akkor, amikor majd elkezdenek dolgozni. Erre egyébként semmi szükség nincs. Az az enyhítés , amit a képviselő urak megfogalmaztak a módosító javaslat formájában, értelemszerű, de azt gondolom, nem lehet elfogadni azt, hogy az adózás rendjében kezeli a visszaszedés intézményét. Polgári jogi szerződés keretében kerül kihelyezésre a diákhitel - föl tehetőleg. (12.50) Nem tudjuk még, hogy mi a szerepe a diákhitelközpontoknak, ez majd nyilván a választási kampányban jó lesz, bizonyos üzeneteket a hallgatók felé a diákhitelközpontokon keresztül majd el lehet juttatni. Ez a politikum, azt gondolom, a jel en pillanatban abszolút nem kell a működéshez, hiszen a diákhitel a jelenlegi banki szférában működtethető piaci alapon minden további nélkül. Azt gondolom, hogy értelmetlen olyan formában szabályozni, amit egyébként még most sem tud a kormányzat, hiszen m ost még csak beírta ide, hogy diákhitelközpont, de hogy az egyáltalán hogy fog működni, még nem tudja. Tehát azt mondom, hogy ha várhatóan polgári jogi szerződés keretén belül kerül kihelyezésre a hitel, akkor azt gondolom, hogy polgári jogi szerződés kere tén belül kell visszaszedni, és polgári jogi eszközökkel kell visszaszedni, és nem az adózás rendjéről szóló törvényben megfogalmazott kényelmes beszedési lehetőséget kell az állam számára biztosítani.
