Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 18 (201. szám) - A pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz):
2248 (12.20) Ha ez egyöntetű lesz minden területen, minden városban, minden vonatkozásban, akkor ez gyakorlatilag helyreállítja azt az általunk és talán senki által sem kívánt megoldást, amelyet 199495ben sikerült eltörölnünk, az ominózus minimálnyereségadó intézményét. A minimálnyereségadó intézménye - aki akkor még nem foglalkozott közgazdaságtannal, annak a számára idézném fel - azt jelentette, hogy akár nyereséges, akár veszteséges volt a vállala t, az árbevétel arányához képest 3 százalékos mértékben köteles volt fizetni, ha esett, ha fújt. Ez a helyiadórendszer, ha megkötjük a mértékét, és kötelezően alkalmazandóvá tesszük, semmivel nem különbözik attól a minimáladótól, amit 1995re sikerült elt örölnünk. Tisztelt képviselőtársaim, nem hiszem, hogy ez volt a kormány szándéka, de a hatás, amit kivált, gyakorlatilag ez. Többekkel egyetértésben támadtuk és opponáltuk a 20. és 21. számú javaslatunkkal és az ehhez csatlakozó értelmezési rendelkezéssel a külföldön és belföldön is nettó árbevételt elérő közlekedési vállalkozók helyiadóbefizetési kötelezettségének a módosítását. Úgy gondolom, aki ezt előkészítette, felvetette, konkrétan a Maléven akart segíteni; mellékesen segít a Hungarocamionon, melléke sen segít a fuvarozókon, meg mellékesen segít még sokakon másokon, de úgy gondolom, az indítéka a Malév volt. Nem mondom azt, hogy ne segítsünk a Maléven, de ne egy olyan rendszernek a mesterséges megbontásán keresztül tegyük ezt, ami egyébként egy viszony lag jól fungáló, jól kialakított egységes egész rendszernek a felrúgását jelentené. Beszéltem helyiadószakértőkkel, akik naponta csinálják ezt, ez gyakorlatilag ellenőrizhetetlenné, kivitelezhetetlenné, kontrollálhatatlanná teszi a fuvarozók teljesítményi gazolását, azt, hogy a fuvarozók milyen bevallásokat teljesítenek, hogy vajon mennyi abból a külföldi és mennyi a belföldi árbevételre eső rész. (Tállai András jelzésére:) Gondolom, az államtitkár úrnak lesz majd módja válaszolni arra, miért nem jól gondol om én ezt a dolgot. Az előttem lévő módosító javaslatokból, illetve a törvénytervezetből és a módosító javaslatokból egyelőre csak erre tudok gondolni. Amit még mindenféleképpen szeretnék hozzátenni, mert ez is ehhez a részhez tartozik, az illetékek módosí tásával kapcsolatos, ami szintén az európai uniós szabályok közé tartozik. Tudom, hogy nem feltétlenül most kellene foglalkozni vele, mert ráérnénk megtenni ezt 2003 tájékán, de egyelőre ez van előttünk. Itt jogi személy esetében a cégbírósági illeték kapc sán 1 százalék, de legalább 80 ezer forint és legfeljebb 600 ezer forint került előírásra. Az én olvasatomban ez azt jelenti, hogy az a jelenleg 3 millió forintos törzstőkével rendelkező jogi személy, társaság, kft., amely a cégbírósághoz fordul az ügyesb ajos dolgával, nem a tőkéjével arányos 30 ezer forintos, hanem azzal szemben 80 ezer forintos illetéket kell hogy fizessen, ugyanakkor egy 60 millió forintos törzstőke feletti részvénytársaság lényegében nem progresszív, nem arányos illetéket kellene hogy fizessen. Ez, úgy gondolom, nem egészen arányos. Ma a kft. törzstőkekötelezettségi minimuma egyelőre még 3 millió forint, ezért úgy gondolom, ennek a 3 millió forintnak az 1 százalékával jogosan lehet őket terhelni, de 80 ezer forinttal semmiféleképpen se m. Egyelőre ennyit szerettem volna mondani, és majd később a 4. §hoz lesz még hozzáfűznivalóm. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ELNÖK (dr. Áder János) : Kétperces hozzászólásra jelentkezett Hadházy Sándor képviselő úr, FideszMagyar Polgári Párt. HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kertész István képviselőtársam hozzászólásával kapcsolatban el kell hogy mondjam (Keller László dr. Vidoven Árpádhoz szól. - Dr. Vidoven Árpád: Pezsgő...?! - Tállai András Keller László nak: A bírósági végzést hoztad? Mutasd már meg!) , hogy az önkormányzatok jelentős része még ma sem él a helyi adó kivetésének lehetőségével, és éppen ezért nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy a szükséges forrásokkal rendelkezzen, a helyben keletkező forrásokat begyűjtse.
