Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 17 (200. szám) - Az Országgyűlés döntése az SZDSZ, valamint az MSZP képviselőcsoportja által benyújtott kérelmekről, az ügyrendi bizottság 64/1998-2002. ÜB. (2001. március 22-i) általános érvényű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
2175 Tisztelt Országgyűlés! Akkor nem hivatkoztak arra, hogy ez a szabad mandátum elvét sérti vagy nem sérti, hiszen a parlament gyakorlatában ez a határozathozatali mó dszer több mint hat éven keresztül érvényesült, anélkül, hogy ezt bárki kifogásolta volna. Nem kívánok tovább jogászkodni, mindössze egy tiszteletteljes és szerény észrevételt kívánok megtenni önöknek, tisztelt kormánypárti képviselők. A Házszabálynak most már a sorozatos, ilyetén való megsértése, a vizsgálóbizottságok ellehetetlenítése valóban a jelenlegi ellenzéket, a parlament kisebbségét sújtja. Van azonban egy olyan körülmény, amire emlékeztetni szeretném önöket: ez minket legfeljebb egy esztendeig súj that majd, önöknek pedig minimum négy évvel fog kezdődni. Köszönöm, nincs egyéb elmondanivalóm. (Derültség és taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiból. - Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Jaj!) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Megadom a szót Balczó Zoltán képv iselő úrnak, MIÉP. BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP) : Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mint az 1998ban megválasztott parlament képviselője szólok, hiszen mindannyian ezen az alapon vagy időközi választással kerültünk ide. Én mindig nagy tisztelettel és érdeklődéssel hallom a nagy idők nagy tanúinak a visszatekintő eszmefuttatásait. (Derültség és taps a Fidesz padsoraiból.) Én megértem azt, hogy amikor garanciális szabályt akartak találni arra, hogy a megfelelő aláírásokkal létrehozandó vizsgálóbizott ságok létre is jöjjenek, ezt a mechanizmust alkotmányos keretek között nem sikerült megtalálni. Nem sikerült, mert lehetetlen, és a szabad mandátum elvével nem fér össze, hogy egy országgyűlési képviselő számára, amikor egy kérdésről szavazni kell, van egy döntés, amikor egy állásfoglalás kötelező jelleggel azt mondja: szavazhatsz, döntsél, de csak az igen gombot nyomhatod meg. Lehet, hogy nem találtak más mechanizmust. Teljesen egyértelmű, hogy ez nem fér össze azokkal az alapelvekkel, amelyek alapján nekü nk dönteni kell, tehát hogy hat évvel ezelőtt vajon milyen viszonyok alakultak ki, és mi indokolta azt a döntést. Ezt adott szempontból meg tudom érteni, de a magunk helyzetében nyilván nem tudom méltányolni. Köszönöm szépen. (Taps a MIÉP padsoraiban.) (21 .00) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Salamon László képviselő úr a Fidesz nevében kíván felszólalni. Tessék, megadom a szót. DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány olyan jogi észrevé tel hangzott el, amire szeretnék a FideszMagyar Polgári Párt nevében röviden reflektálni. Bauer képviselő úr arra hivatkozott, azt a kérdést vetette föl, hogy az interpellációval, kérdéssel, azonnali kérdéssel megválaszolható kérdések köre miért rekedt ki az állásfoglalás értelmében a vizsgálóbizottság lehetséges tárgyi köréből. Szeretnék példát mondani arra a problémára, amire Bauer képviselő úr hivatkozik. Az egyik - napirendre egyébként nem került - vizsgálóbizottsági javaslatban arra tesz javaslatot az előterjesztő, hogy vizsgálóbizottság vizsgálja ki, hogy egy adott kérdésre milyen jogszabály vonatkozik. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez abszolút komolytalan dolog, mert az, hogy egy adott kérdést milyen jogszabály alapján lehet eldönteni, mondjuk, egy jogi szakértő megkérdezésével rövid úton tisztázni lehet, de annál tovább legalább - ha nem ezt az utat választja az illető - ne menjünk már el, hogy legalább egy interpellációval, kérdéssel vagy azonnali kérdéssel próbálja meg tisztázni az illető, hogy az ált ala megválaszolásra kért kérdésre milyen jogszabály vonatkozik, és erre a kérdéskörre már nehogy vizsgálóbizottságot vegyünk igénybe.
