Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 17 (200. szám) - Az Országgyűlés döntése az SZDSZ, valamint az MSZP képviselőcsoportja által benyújtott kérelmekről, az ügyrendi bizottság 64/1998-2002. ÜB. (2001. március 22-i) általános érvényű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
2176 Egyébként itt szeretném elmondani, hogy ez az állásfoglalás nem azt jelenti és nem azt tartalmazza, hogy az interpellációv al, kérdéssel vagy azonnali kérdéssel érinthető és tisztázható kérdésekben akkor sem lehet majd vizsgálóbizottságot igénybe venni, ha ez az interpelláció, kérdés vagy azonnali kérdés megtárgyalásra került, mert ezeknek az eszközöknek az igénybevétele nem z árja ki azt, hogy ha a kérdést továbbra is megválaszolatlannak ítélik meg azok, akik az interpellációval, kérdéssel vagy azonnali kérdéssel éltek, akkor ne lehessen ezekben vizsgálóbizottságot alkalmazni. A másik a Tóth András által elmondottakkal kapcsola tos két észrevétel. Az egyik az, hogy abban igaza van a képviselő úrnak, hogy az Alkotmánybíróság a legfőbb alkotmányértelmező. Ez az az állami szerv, amely az alkotmányt mindenkire kiterjedően, kötelező erővel értelmezheti. De ez nem jelenti azt, hogy az Országgyűlés nem értelmezheti az alkotmányt, sőt, nap nap után kénytelen is ezt tenni az Országgyűlés (Dr. Avarkeszi Dezső: Szégyen, amit vállalsz!), például amikor állást foglal abban egy kérdésben, hogy egy törvényjavaslatot kétharmados többséggel kelle elfogadni vagy sem. Ami pedig a hatásköri kérdéseket illeti, úgy gondolom, hogy az alkotmány 21. § (3) bekezdésének értelmezése, ha már azt vizsgáljuk, hogy az kinek a hatáskörébe tartozik, az adatvédelmi biztosnak végképp nem tartozhat a hatáskörébe; teh át ezzel a felvetéssel kapcsolatban, amit a képviselő úr az adatvédelmi biztos véleményét illetően elmondott, ez a válaszom. Végül Csákabonyi képviselő úrnak arra a rövid kérdésére szeretnék kitérni, hogy mi történik akkor, ha az egyötödös kisebbséggel kez deményezett vizsgálóbizottságot a többség nem szavazza meg. Én továbbra is azt mondom, hogy ez a házszabályi rendelkezés egyébként szintén megmarad, ez érintetlen marad, de a szabad mandátum elvével összeegyeztethetetlen megoldással ezt nem lehet kikénysze ríteni. (Dr. Wiener György: Hat évvel ezelőtt miért nem kifogásoltad?) Mert akkor én kérdezem meg a képviselő urat, és kérem, hogy válaszoljon rá, hogy amikor az Alkotmánybíróság határidőt szab az Országgyűlésnek, hogy meghatározott időben fogadjon el egy kétharmados törvényt, akkor elő lehete írni az országgyűlési képviselőknek, annak érdekében, hogy az Országgyűlés eleget tegyen az Alkotmánybíróság határozatának, hogy, mondjuk, az adott kétharmados törvényjavaslatra minden képviselőnek csak igennel lehet szavazni. Ugyanez a helyzet, ugyanaz a probléma. A szabad mandátum elve értelmében a képviselő nem utasítható; a jogállamiság és a demokrácia 250 éves alapelvéről van szó (Közbekiáltások az MSZP padsoraiból.) , amit Edmund Burke angol képviselő fogalmazott meg 1774ben bristoli választópolgáraihoz írt levelében. Az alkotmányügyi bizottságnak ez a teljesen elhibázott állásfoglalása ezt a szabad mandátumot a képviselői szabad akaratnyilvánítás és szabad szavazás jogát próbálta, kívánta megvonni, vagy vonta me g elfogadhatatlan módon. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Még egyszer mondom: ez nem lehet eszköze semmiféle egyéb, egyébként tiszteletben tartandó és érvényesítendő házszabályi rendelkezések biztosítékának. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban. - Dr. Avarkeszi Dezső: Szégyen! Szégyen!) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most a háromperces hozzászólások következnek; frakciónként egyegy képviselő számára háromperces megszólalási lehetőség van. Megkérdezem, hogy kívánnake felszólalni. Igen, Wiener György képviselő úr, MSZP. Tessék! (Moraj a kormánypárti padsorokban. - Mayer Bertalan: Éljen!) DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ez az állásfoglalás teljes mértékben alkotmányellenes. Olyan megállapításokat tartalmaz, amelyek házszabályalkotást jelentenek, mint erre Tóth András képviselőtársam már utalt. Kétharmados szabályt felessel módosít, elvonja az Alkotmánybíróság hatáskörét, ami kor annullál olyan rendelkezést, amely az ellenzék számára kisebbségi jogot garantál.
