Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 17 (200. szám) - Az Országgyűlés döntése az SZDSZ, valamint az MSZP képviselőcsoportja által benyújtott kérelmekről, az ügyrendi bizottság 64/1998-2002. ÜB. (2001. március 22-i) általános érvényű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP):
2174 parlamenti jog se más, mint az alkotmányjog egyik jelentős területe. A Házszabály néhány meghatározó súlyú rendelkezése kifejezetten az alkotmányban szereplő jogtételen alapszik. Az egyes alkotmányjogi területek összefüggéseiből és egymástól nem függetleníthető, nem elválasztható szabályaiból önmagában következik, hogy a Házszabály értelmezése gyakran szétválaszthatatlan az alkotmányos berendezkedést meghatározó alkotmányos alapelvektől s az azokon nyugvó más alkotmányjogi szabályoktól. Mindezekr e tekintettel az ügyrendi bizottság nem követett el hatásköri túllépést akkor, amikor a Magyar Szocialista Párt felkérésének eleget téve, vállalkozott a felvetett probléma megválaszolására. A hatásköri kérdés lezárásaként csupán még arra szeretnék hivatkoz ni, hogy az Országgyűlés jelenlegi állandó bizottsági rendszerében tulajdonképpen négy bizottság van, mely alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozik: általánosan az alkotmányügyi bizottság; parlamenti jogi kérdésekkel az ügyrendi bizottság; emberi jogi, kisebb ségi és a vallásszabadsággal kapcsolatos kérdésekkel az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság; végül eseti, mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekkel a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság. Tisztelt Képviselőtársaim! Kiseb b vita alakult ki az állásfoglalás II. pontjában foglaltakkal kapcsolatban is. Az ügyrendi bizottság, a szabad mandátum elvére tekintettel, hatályon kívül helyezte az alkotmányügyi bizottságnak azt a korábbi állásfoglalását, mely kötelező igenlő szavazást írt elő a képviselőknek a vizsgálóbizottságok felállítására irányuló önálló indítvánnyal kapcsolatban. A vizsgálóbizottság felállításának kötelező eseteit szabályozó házszabályi előírások, hasonlóan más, az Országgyűlést meghatározott kérdésekben való dönt ések meghozatalára kötelező előírásokhoz, mint például az Alkotmánybíróság által határidőre előírt törvényalkotás vagy meghatározott közjogi tisztségek betöltésére vonatkozó döntések meghozatala, nem biztosíthatóak a szabad mandátum sérelmét jelentő, tarta lmát illetően kötelezően meghatározott szavazások előírásával. Ezt nyilván az MSZP frakciója is így gondolta akkor, amikor az országgyűlési képviselők vagyoni viszonyaira vonatkozó vizsgálóbizottság felállítására, általa fennállónak vélt alkotmányjogi indo kokra hivatkozással, nemmel szavazott. A fentiekre tekintettel kérem, hogy az Országgyűlés az MSZP és az SZDSZ kérelmét utasítsa el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgy űlés! Most a képviselőcsoportok álláspontját frakciónként egyegy képviselő fejtheti ki, 55 perces időkeretben. (Balczó Zoltán jelzésére:) Elállt a képviselő úr. Megkérdezem, kíváne valaki felszólalni. (Nincs ilyen jelzés.) Nem. Tisztelt Országgyűlés! (J elzésre:) Igen. Csak sajnos a nevek nem jelentek meg... Megadom a szót Csákabonyi Balázs képviselő úrnak, MSZP. Tessék, képviselő úr! DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tekintettel arra, hogy a jogi érvek a kezd eményezők részéről elhangzottak, én azokat nem kívánom megismételni. Az általános érvényű állásfoglalásnak csak azzal a rendelkezésével foglalkozom nagyon röviden, amelyik az alkotmányügyi bizottság 1995. június 1jén elfogadott állásfoglalását helyezi hat ályon kívül. Nagyon jól emlékszem, tisztelt Országgyűlés, a következőkre: ez azért került akkor ilyen formában szabályozásra, mert az akkori ellenzéki képviselőtársaink felvetették a bizottság ülésén azt, hogy mi történik a Házszabály azon rendelkezésének a végrehajtásával, amely a parlamenti képviselők egyötödének indítványa alapján köteles létrehozni a vizsgálóbizottságot, ha majd bent, a plenáris ülésen a képviselők nem fognak igennel szavazni, hanem a feles szavazási rendben 50 százalék plusz 1gyel elv etik a bizottság létrehozására irányuló kezdeményezést. Ezért született meg ez az állásfoglalás, aminek akkor természetesen rendkívüli módon örült a tisztelt ellenzék; ez garanciát adott arra, hogy ha a 20 százalékos kezdeményezés megtörtént, akkor azt a b izottságot létre kell hozni, és ezen okból adódóan nem lehet lehetetlenné tenni a működését.
