Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 30 (199. szám) - Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója:
1957 megfelelően lehetővé teszi az összes bejelentési kötelezettségű állatbetegség állami kártalanítását. A közösségi szabályokkal összhangban történik az a módosítás is, hogy a kártalanítás a jelenlegi 90 százalékos forgalmi érték helyett az Unióval történő csatlakozási szerződés aláírásának időpontjában teljes összegűvé válik. Európai uniós elvárás volt az is, hogy a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek körét e gészítsük ki a tengeri kagylók betegségeivel, a surlókórral és a pisztrángok vírusos vérfertőzése elnevezésű állatbetegségekkel. A jelenleg hatályos felhatalmazás szerint a kártalanítás felső határát a költségvetési törvény megjelenését követő 60. napon be lül kell a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett inflációs ráta alapján megállapítani. E törvényi rendelkezés betartása gondot okozott, mivel az inflációs ráta közzététele nem minden esetben történt meg. A szabályozással előírt határidő n belül ezért a mulasztásos törvénysértés elkerülése érdekében a 60 napos kötelezettség előírását elhagyni javasoljuk a törvényből, és helyette a KSHközzétételt követő 30 napon belüli évenkénti szabályozás felvételét javasoljuk. Az állatok tulajdonjogának , illetőleg az állat állategészségügyi forgalomképességének igazolására szolgál a marhalevél. A 2000. évben megjelent az egyes állatfajok egységes nyilvántartási és azonosítási rendszeréről - rövidítve ezt úgy említjük, hogy ENAR - szóló rendelet, amely b evezette az úgynevezett nyilvántartási igazolólap fogalmát, amely azonos értékű a marhalevéllel. A marhalevelet a jegyző állítja ki, míg a nyilvántartási igazoló lapot az erre hatáskörrel rendelkező szerv, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet adja ki . Jogharmonizációs követelmény, hogy a csatlakozás időpontjáig az ENARban megjelölt állatfajok esetében erre a nyilvántartási rendszerre át kell térni, és annak jogi szabályozását is biztosítani kell. A magán- és hatósági állatorvosi munka szétválasztásáv al az állategészségügyi igazgatás területi egysége az állategészségügyi körzet helyett az állategészségügyi kerület, és így a kinevezett hatósági állatorvosok munkáját közvetlenül a kerületi főállatorvos irányítja. A kerületi főállatorvos feladatának bő vítését célozza az a módosítási javaslat, hogy a hatósági feladatok ellátásán túl a kerületi főállatorvos szervezze, irányítsa és ellenőrizze a hatósági állatorvosok munkáját, azaz több időt fordítson az állategészségügyi szolgálat tényleges működtetésére . A kerületi főállatorvos ellenőrző pozícióját kívánjuk erősíteni azzal, hogy a betegségfelszámolási és mentesítési programok végrehajtásához szükséges anyagokat csak a kerületi főállatorvos rendelheti meg, ugyanis a nagy nemzetgazdasági kárt okozó vagy k özegészségügyileg veszélyes állatbetegségek felszámolása állami, minisztériumi feladat, és az ennek ellátásához szükséges oltó- és kórjelzőanyagokat ingyenesen kell biztosítani. Az összeg nagyságrendjére való tekintettel feltétlenül szüksé ges a felelősség egyértelmű megállapítása és az ellenőrzés biztosítása. A kerületi főállatorvosi hatáskör további bővítését célozza azon rendelkezés is, amely szerint az ebek veszettség elleni kötelező védőoltásának megszervezésében a települési önkormányz attal együttműködik. Lényeges ez az együttműködés abból a szempontból, hogy az oltás helyének kiválasztása megfeleljen az állategészségügyi követelményeknek, valamint csupán példaként kívánom elmondani, hogy az oltás során keletkezett állatgyógyászati hul ladékok eltakarítása is az ő felügyeletével történjen meg. A minisztérium állategészségügyi feladat- és hatáskörén belül az országos főállatorvos hatáskörének bővítését teszi lehetővé azon törvényi módosítás, hogy járványveszély esetén annak megelőzésére, illetve felszámolására országos hatáskörrel irányítja a védekezést, és ezen kereten belül a törvényben foglaltaktól eltérően is állapíthat meg intézkedéseket. (14.30) E rendelkezés felvételét az indokolta, hogy a nemzetközi állategészségügyi helyzet, pél dául járványveszély esetén ennek függvényében teendő intézkedések prioritást élveznek, és a jelenlegi jogszabályalkotás időtartamát ismerve a törvényben szabályozott normatívák, kormányrendelet, miniszteri rendelet kiadása nagyon hosszú időt venne igénybe. Ugyanakkor egyes intézkedések
