Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 30 (199. szám) - Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója:
1956 területe, amely érintett, illetve fertőzött, ugyanakkor a mentes területekről tovább folytatódhat az élőállatok, állati szaporítóanyagok, állati eredetű termékek, takarmányok exportja. A regionális elv alkalmazása rugalmasságot is bizt osít abból a szempontból, hogy nem feltétlenül kell szállítási korlátozást elrendelni, hanem speciális állategészségügyi szabályok bevezetésével - például különböző vizsgálatok vagy kezelések előírása - folytatódhat a kereskedelem. (14.20) Új elemként ker ül beépítésre az élelmiszerbiztonság fogalma; ahogy önök előtt is ismert, 2002ig az Európai Unió is létrehozza az élelmiszerbiztonsági hivatalt. E törvénymódosítás biztosítja, hogy az élelmiszerek vonatkozásában mi is eleget tegyünk e követelménynek a l étesítés jogi alapjának megteremtésével, valamint felhatalmazó rendelkezést hoz a szervezet feladat- és hatásköre megalkotására. Az emberi táplálkozásra szolgáló élelmiszer - ilyen az állat minden ehető része, termék, nyerstermék, félkész vagy késztermék - előállításában az állategészségügyi szolgálat szakemberei az állat tartásától az élelmiszer megtermelésén át a forgalomba hozataláig közreműködnek. Törvény írja elő a hatósági állatorvosok számára az állattartó telepek higiéniai feltételei megtartásán tú l a vágásra szánt állatokat kísérő bizonyítványok kiállítását, a vágóállatok állategészségügyi szempontból történő vizsgálatát, a levágott állatok húsvizsgálatát, az állati eredetű élelmiszerek vizsgálatát, és a hatósági állatorvos bírálja el azok fogyasz thatóságát, illetve igazolja e tényt. Ebből eredően a fogyaszthatóság állategészségügyi hatósági döntés, ezért lényeges, hogy az állati eredetű termékek élelmiszerbiztonsági szempontból való megfelelését felügyelő szervezet a minisztérium hatáskörébe ker üljön. Egyébként az élelmiszerbiztonság bevezetéséről az Európai Unió Fehér könyve rendelkezik. Az Európai Unió egységes belső piacához való csatlakozás igénye vetette fel azt, hogy az állategészségügyi ellenőrzést az élő állat és állati eredetű termék e setében minden esetben a származási helyen kötelező jelleggel el kell végezni. Ennek célja az, hogy a termékek aggálymentesen mozoghassanak az Európai Unió tagországainak belső piacán. Szigorú előírás, hogy az ellenőrzést a származási helyen minden esetben kötelező elvégezni, míg a rendeltetési helyen csak szúrópróbaszerű ellenőrzést kell lefolytatni. Az Európai Unió külső határán végzett ellenőrzéseket a maitól lényegesen eltérő rendszerben, módszerekkel és gyakorisággal kell végezni, ezért a törvényjavasl at úgy rendelkezik, hogy az erre vonatkozó részletes szabályokat a későbbiekben egy külön jogszabályban meg kell alkotni. Az Európai Unió külső határainak módosulásával természetesen szükséges új határátkelőhelyek kialakítása, ezek működésének és az ellenő rzés módszereinek meg kell felelni az Európai Unió követelményeinek. A légi, vasúti, vízi, közúti határátkelőhelyek felújítására, illetve újak létesítésére, részben Phareprogram keretében, az Európai Unió által biztosított pénzügyi fedezet mellett folyama tosan kerül sor. Itt szeretném jelezni, hogy a törvénymódosítás alapján válik szükségessé a hatósági állatorvosok feladatának kibővítése, a harmadik országból érkező szállítmányok, valamint harmadik országba kerülő szállítmányok vizsgálata vonatkozásában. Az állategészségügyi szolgálat hatósági tevékenysége és a szolgáltató tevékenység szétválasztása alapján válik indokolttá az állategészségügy területén, hogy szükséges állami feladatokra a magánállatorvos igénybevétele. Erre például egyes preventív állategészségügyi akciók végrehajtása érdekében kerülhet sor, valamint rendkívüli járványhelyzet kialakulása esetén. A kirendelés az érdekképviseleti szervezettel, a Magyar Állatorvosi Kamarával egyeztetve történik. A hatályos jogszabály szerint a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek közül csak azok egy részének fellépése esetén volt fizethető állami kártalanítás abban az esetben, ha a betegség során az állat elhullott vagy leölését rendelték el, valamint a betegséggel kapcsolatban a tárgyi es zközök megsemmisítésre kerültek. A törvénymódosítás az európai uniós szabályozásnak
