Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 30 (199. szám) - A pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
1936 mind alapítványok és a vállalkozások tevékenységében. (Egy pohár vizet helyeznek az asztalára.) Köszönöm szépen. (A mikrofonját kikapcsolják.) ELNÖ K (dr. Szili Katalin) : A képviselő úr csak a vizet köszönte meg, nem a szót, úgyhogy legyenek kedvesek a mikrofont visszaadni számára. (Megtörténik. - Derültség.) Képviselő úr, azt hiszem, olyan három percet beszélt az előzőekben, úgyhogy hét perce van még . KELLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen a segítséget, elnök asszony. Tehát mindazt, amit az előző mondatban elmondtam, a vezérszónoklati hozzászólásomban is elmondtam. Ezen túlmenően úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi szabályozás indokolatlanul fosztja meg a szervezeteket és a vállalkozásokat azoktól a reprezentációval kapcsolatos minimális kedvezményektől, amelyek kikerülhetetlenek egy társaság működtetésénél. A külföldiekre meglehetősen nehezen értelmezhető új szabályozás az ország nemzetközi hírnevének is j elentősen árt, nagy zavart keltve a külföldi szereplőkkel is bővelkedő üzleti életben, és ezt különösen indokolt szóba hozni most, amikor a kormány szerint olyan törvénymódosító csomagot tárgyalunk, amelyik az EUcsatlakozás szempontjából fontos törvénymód osításokat foglalja magába. Tehát így megint olyan jogszabály került elfogadásra, amely arra kényszeríti a gazdaság szereplőit, hogy a törvényi kiskapuk kijátszásával kerüljék meg az adófizetést. Államtitkár úr, úgy gondolom, hogy a napi életben találkozot t azokkal a trükkökkel, amelyekkel igyekeznek a társaságok kikerülni az önök által rájuk szabott terhet. Nos, én úgy gondolom, hogy az előbb elmondott okok miatt indokolt egyszerűbb szabályozás bevezetése, mely szerint visszaállítaná a mi javaslatunk - ami módosító indítvány formájában kerül benyújtása - a tavalyi törvényi állapotot, azzal a megszorítással, hogy a nonprofit szféra csak a beszedett tagdíjai mértékéig vehesse igénybe az adómentességet, a vállalkozói szféra pedig az árbevétel rögzített mértéké t meghaladó reprezentációs kiadásai után fizet csak adót. Az üzleti célú vendéglátás túlzott mértékű adóztatása és járulékoltatása különösen rontja a kis- és középvállalkozások üzleti esélyeit, és éppen ezért szükséges a korrekció. Bízom benne, hogy a korm ányzat támogatni fogja a mi javaslatunkat, hiszen több fórumon már ígéretet tett arra államtitkár úr is, miniszter úr is, hogy a reprezentációs kiadásoknak a terheit a kormányzat mérsékelni fogja, igaz, hogy az erre irányuló cselekvése a mai napig még a kö zvélemény előtt meg az Országgyűlés előtt nem jelent meg. A másik kérdés, amiben, azt gondolom, szükséges módosítást végrehajtanunk, a közvetített szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályozás. Ez az úgynevezett alvállalkozói munka, erre is utaltam. Ugyanis a számviteli törvény a definíció vonatkozásában egy lényeges változást hozott az alvállalkozói fogalomrendszerben. A definíció szerint a gazdálkodó vevője és nyújtója is egyben a szolgáltatásnak, s akkor így ezáltal a gazdálkodónak a harmadik személytől igén ybe vett szolgáltatásokat is fel kell vennie a tevékenységi körébe, hogy jogszerűen számlázhassa ki az összmunkáját. Tehát ez azt jelenti, hogy van egy vállalkozó, alvállalkozói szolgáltatásokat vesz igénybe, a tevékenységi körébe eddig nem kellett, hogy s zerepeljen az a tevékenység, amire ő alvállalkozói szolgáltatást vett igénybe. Most ezt föl kell venni, és éppen ezért egy jelentős többletterhet kell fölvállalnia az alvállalkozónak, értelmetlenül kell fölvenni a tevékenységi kört, és még ráadásul üzleti titok védelme is sérül, hiszen a fővállalkozó felé vagy a megrendelő felé történő kiszámlázásoknál az alvállalkozóra is megfelelő információt kell szolgáltatni. (12.50)
